A 13. évfolyamos fluidumkitermelő technikusok képzésében több olyan gyakorlat (pl. Fúrási technológiai gyakorlat, Mérések gyakorlat, Energetikai mérések gyakorlat) is szerepel, amelyeket az iskolában nem tudunk megtartani, hiszen nincs meg hozzá a megfelelő infrastruktúra. Ezért olyan külső gyakorlati helyeket kellett keresnünk, ahol az iskolapadban elméletben megtanultak a valóságban is tanulmányozhatók. Így adódott az, hogy a fluidumosok közel tíz helyszínre jutottak el a 2018/2019-es tanévben, amelyeket a cikkben most röviden számba vennénk. Kalandra fel!

Novemberben a napenergetika került terítékre, amelyhez azonban nem kellett messzire mennünk. Békéscsabán, a Berényi út végén (az Univerzál Zrt. közel 1 hektáros telephelyén) adták át 2018 májusában azt a 185 millió forintból megvalósult naperőművet, ahol több mint 2000 napelem-panel termeli a Nap energiájából átalakított elektromos áramot. A megtermelt áramot az országos hálózatba termelik be.
Februárban a Dunaföldvártól északra, a Duna magas partján őrt álló kulcsi szélerőműbe látogattunk el. Hazánk területén itt, a Fejér megyei Kulcson épült fel az első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőmű 2001-ben, amely napjainkban is termel elektromos áramot (600 kW névleges teljesítmény). A hideg és szeles téli napon átélt élmények egy korábbi cikkben olvashatók. Szintén február hónapban került sor a geotermikus terepezésre is, amely során Szegedre és Szentesre látogattunk el. Újszegeden a Szegedi Tudományegyetem szakemberei vitték körbe a csapatot, ahol termálvizet termelő és visszasajtoló kutakat, valamint a termálvíz hasznosítására hivatott fűtési rendszereket néztünk meg. Szentesen pedig az Árpád-Agrár Zrt. telephelyein lévő hatalmas üvegházas kertészeti kultúrákat tekintettük meg, amelyek fűtése termálvízzel történik. Itt interjút is adott a Vízmű csapata, amely itt olvasható. Az eseménydús február hónapot a békéscsabai szeméttelepen zártuk (biomassza energetika), ahol Árgyelán Jánossal, a Trefort műszaki tanárával tekintettük meg azokat a gázmotorokat, amelyek a szeméthegyben kialakuló metángázt hasznosítják. Az előállított elektromos áramot az országos hálózatba táplálják, míg a „hulladékhőt” a telephely irodaépületének használati melegvíz (HMV) előállítására használják fel.
Március hónapban a Körös-Maros Biofarm Kft. Gyulaváriban található telephelyén jártunk, ahol az állattenyésztés melléktermékeiből (almos- és hígtrágya) előállításra kerülő biogázüzem gépészeti rendszereit tekintettük át. Március végén eljutott a fluidumos csapat egy „igazi” mélyfúrásra is, Mezőhegyes mellé. A Rotary Zrt. R-69-es nevű berendezése látogatásunk idejére már lefúrta azt az 1300 m-es kutat, amelynek termelvényét éppen a Geoinform Kft. termeltette és vizsgálta. Mivel tényleges munka már nem folyt a tornyon, ezért alaposan és részletesen meg tudtuk nézni azokat a gépészeti egységeket, amelyeket eddig csak a diasorokon láthattak a diákok.
Talán mondhatjuk, hogy az április hónap volt a „legmelósabb”, hiszen a fluidumosok közel egy hetet tölthettek el a festői nyugat-dunántúli városban, Nagykanizsán, ahol a fúrási és termelési gyakorlat lebonyolítására került sor. Itt egy Salzgitter-típusú lyukbefejező berendezésen gyakorolhatták be a fúrószár be- és kiépítésének menetét, de karácsonyfa és kitörésgátló szerelése is szerepelt a „menüsorban”. A kanizsai gyakorlat után a MOL kardoskúti telephelyére is kilátogattunk, ahol egy aktívan termelt szénhidrogénmező életébe nyerhettünk bepillantást. A gázüzem bejárása után himbás kutakat, gázkutakat, segédgázas kutat és egy kis kútjavító berendezést is megtekintettünk. Végül a tanév terepi programjait a kiskörei vízerőmű megtekintése követte április végén.
A hab volt a tortán, hogy februárban a felnőtt fluidumos csoport is végzett, akik egy írásbeli, egy szóbeli és egy nagykanizsai gyakorlati vizsgán mérettettek meg, méghozzá sikeresen. A vizsga még a nappalisoknak is hátravan, akiknek sok sikert és jeles vizsgát kívánunk hozzá.
A cikkből is láthatjuk, hogy a szakmát az iskola padjaiban nem lehet megtanulni, ki kell menni, meg kell nézni, meg kell fogni és csinálni kell. Ezek mellett azért is fontos különböző cégekhez ellátogatni, hogy a diákok lássák azokat a munkakörnyezeteket, ahol majd ők is dolgozni fognak, így viszonyítási alapot teremtve az iskolai környezethez.