Bolondok napja

             
Jelentkezz nálam április elsején elsőként, és jutalmad egy tábla csokoládé! 
Ez nem áprilisi tréfa!
Próbáld ki!

Azt, hogy miért lett április elseje a „Bolondok napja”, nehéz ma már megmondani. Számtalan változat olvasható a bolondozás eredetéről, ezekből említek néhányat.

Feljegyzések szerint már az ókori görögök is szenteltek egy napot a nevetésnek, a jókedvnek. Kelta népszokás volt egy bolondos tavaszkezdő örömünnep tartása, utalva a szeszélyes áprilisi időjárásra.
Egy másik forrás szerint a tréfálkozás Franciaországból ered. A régi naptár szerint az év április 1-jén kezdődött, amikor az ismerősök megajándékozták egymást. IX. Károly király 1564-benelrendelte, hogy az évet január 1-jén kell kezdeni, így a komolyabb ajándékozás is átkerült erre a napra. Megmaradt viszont áprilisban a „hamis” évkezdet bolondozással, vicces ajándékokkal. 
Németországban 1631 óta ismerik a „bolondünnepet”, amit ott az óitáliai szaturnáliákból származó bolondünnepre vezettek vissza.
A néprajzkutatók szerint a XVIII-XIX. században élte fénykorát ez a tréfálkozás.
Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított 100. nap, régi magyar neve „száznap”. Az indás növények vetőnapja volt, mert a néphit szerint Júdás ezen a napon akasztotta fel magát. 
Bármi is az eredete ennek a bolondos napnak, egyre ügyelj: ha kedved van megtréfálni a társadat, akkor úgy tedd, hogy az ne legyen bántó, sértő. És ha sikerült a móka, akkor együtt nevessetek rajta…