Régen megfogant a terv, hogy Szibéria kincseinek kiaknázására és Európának az orosz Távol-Kelettel történő összekötésére épüljön vasútvonal. A hatalmas távolság leküzdésére elképzelt sínpár nyomvonalának kijelölése nem volt könnyű feladat. Az éghajlati-domborzati körülmények már önmagukban is jelentős akadályt képeztek. Ezek miatt északról, a kínai határ miatt pedig dél felől szűkült be a lehetséges nyomvonalsáv. Az építők így viszont a Bajkál-tóba ütköztek.

Ez nem egy könnyen átléphető tócsa. Ez a Föld legnagyobb édesvízi tava (mélysége: 1640 méter, térfogata: 23 600 köbkilométer). A Bajkált elkerülő szállítási útvonal felderítésére már a mi reformkorunk idején megkezdődtek a feltárási munkák. Anton Stukenberg, szentpétervári építőmérnök vezetésével 1836-1840 között végeztek ilyen célú felméréseket a tó déli részén. Ez lett az alapja a később megépülő Bajkál körüli vasútvonalnak.
A Vlagyivosztokig vezető transzszibériai vasútvonal építése 1891-ben kezdődött, és hivatalosan 1903-ban adták át a forgalomnak. Maga a Bajkál körüli vasútvonal ekkorra még nem készült el; a tó két partja között a szerelvényeket komp szállította. A hosszú téli időszakban az összeköttetést a Bajkál-tó jegére fektetett vágányok biztosították.
A Bajkált elkerülő vonalszakaszt 1905 őszén adták át a forgalomnak, így átszállás nélkül lehetett eljutni vonaton Európából a Csendes-óceánig. A végtelen hosszúságú transzszibériai vasútvonal hét szakaszának egyike volt ez, ami 1949-ig élte fénykorát. A Vlagyivosztokba tartó áruk mind-mind végighaladtak ezen a szakaszon is. A háború megakasztotta a párhuzamos vasútvonal megépítését, de az végül 1949-re elkészült, és átvette a forgalom jelentős részét.
A következő évben megkezdődött az Irkutszki Vízi Erőmű és a hozzá kapcsolódó hatalmas víztároló megépítése. Ez az építkezés az Angara folyóval párhuzamosan futó vasútvonal kiváltását tette szükségessé. Az itt húzódó régi pálya - a víztározó feltöltésekor - 1958-ban víz alá került. Ezzel párhuzamosan a Bajkál körüli vasútvonal jelentősége is megszűnt. Ennek akkor látványos jele volt, hogy a műtárgyak, hidak, alagutak védelmére kirendelt fegyveres őrséget megszüntették.
Jelenleg hetente néhány vonatpár közlekedik erre. Ezeken turisták utaznak, de a vasút menti települések ellátása is ezek segítségével történik. Az egykor szebb napokat látott ipari műemlék - a csodálatos természeti tájat befutva - ma is sok szép látványosságot kínál.

 

 

Források:

Кругобайкальская железная дорога

livejournal.com
Szljugyanka
Bajkál–Amúr vasútvonal
Szenvednek a paradicsomban a Bajkál elhagyott falvai
Transzszibériai vasútvonal
A világ legnagyobb vasútépítése
A transzszibériai vasútvonal építésének kezdete
Bajkál-tó