Érdem, amiért tanultunk, küzdöttünk

12016 márciusában az osztálytársaim nagy részével indultunk a szakmai előkészítő érettségi tantárgyak (SZÉTV) versenyének I. fordulóján építészeti és építési alapismeretek szakmacsoportban. Az eredményeket március 21-én tudhattuk meg, és nagy örömömre a 30 döntős közé kerültem 3 osztálytársammal, Szilágyi Krisztivel, Hegedűs Petivel és Balogi Zolival egyetemben. Mind a négyen nagyon izgatottak lettünk, mikor meghallottuk, hogy országos döntőn vehetünk részt.

Lassan, de végül elérkeztünk április közepére, mikor is Szolnokon a továbbjutottak mérhették össze tudásukat.

Az oda útra zenével készültem, mint mindig, mikor utazom, hogy az utazás során kicsit bele tudjak mélyedni a gondolataimba, rá tudjak készülni, illetve koncentrálni a közelgő megmérettetésre. Ám mindez most nem egészen így alakult, ugyanis a kocsiban inkább közösen töltöttük el az időnket beszélgetve, jó néhány szakmai kérdést feltéve és megválaszolva.

A megérkezés után a regisztráció következett, majd mindenki elfoglalta a szállását, és az ebédre is sor került.

Első nap délután 2 órától a verseny 3 órás írásbeli részén estünk túl. Este a nagy fáradtságban mindenki jóízűen elfogyasztotta a vacsoráját, majd szabad foglalkozás következett. Krisztivel úgy döntöttünk, hogy kicsit kimegyünk a friss levegőre, így sétáltunk egyet. Természetesen sikerült jól fel is szerelkezni egy szupermarketből csokival és energiaitallal, hogy a következő nap is a maximumot tudjuk kihozni magunkból. Este még a biztonság kedvéért belenéztünk az építéstan tételeinkbe, hogy hátha ragad még ránk egy-két plusz számadat akár az áthidalókkal, akár a kéményekkel kapcsolatban. Ezután viszonylag hamar lefeküdtünk, hogy kellőképp kipihentek legyünk a következő napon lezajló szóbeli megmérettetésre.

Másnap, a reggeli után megkezdődött a szóbeli vizsgákra az eligazítás. A 30 főből az előző nap folyamán húzott sorszám szerinti első 18 fő a délelőtti beosztásba, a maradék 12 fő pedig a délutániba esett. Természetesen mindhárom osztálytársam délelőttre került, de én sikeresen átcsúsztam délutánra. Kriszti negyedik, Peti ötödik, Zoli kilencedik felelő volt, én pedig izgulva vártam őket vissza vizsgájuk után, hogy új hírekkel szolgáljanak.

Az élménybeszámolók után lassan megint a déli órákhoz érkeztünk. A kellemes ebédet követve Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona előadásán vehettünk részt, aki a BME Építőmérnöki Karáról tartott nekünk egy felettébb érdekes és hasznos előadást.

Rövidesen, közülünk már csak nekem, indulnom kellett a délutáni „műszakra”, hiszen ismét kezdődött a vizsgáztatás. Társaimmal elfoglaltuk helyünket a „váróteremben”, ahonnan a kódunk alapján szólítottak bennünket - az enyém 2 óra várakozás után hangzott el -, majd már a felkészülési helyiségben megkaptuk tételünket, melyet el is kezdhettünk kidolgozni. Fél óra írás után, ismét az én kódszámomat mondták, ami azt jelentette, hogy most rajtam a sor, hogy megcsillogtathassam tudásomat a vizsgabizottság előtt. Szerencsére elég összeszedett voltam, úgy éreztem, hogy kellőképp helytálltam.

Felhívtam a többieket, hogy végeztem, és elindulhatunk a hazafelé. Egész úton éreztük, hogy hangulatában a két út között hatalmas a különbség, ugyanis odafelé még szinte tapintani lehetett az izgatottságot, visszafelé viszont már mindenki fáradtan és kimerülten ücsörgött. A hazaút tehát nyugodt hangulatban telt.

Összességében egy élmény volt az egész. Sok tapasztalatot szerezhettünk, kipróbálhattuk magunkat az emelt szintű érettségi előtt, megtudhattuk, hogyan tudunk teljesíteni, esetlegesen hol kell még tudásunkat pótolnunk, hol akad még hiányosság.

Örömmel és tisztelettel gondolok arra, hogy részese lehettem egy ilyen nagyszabású eseménynek, és büszkén állíthatom, hogy mindannyian szép eredményeket értünk el, arról nem is beszélve, hogy a döntőbe jutás már megtiszteltetés és érdem. Egy olyan érdem, amiért az elmúlt 4 évben küzdöttünk, tanultunk. Boldogan gondolok vissza tehát nemcsak az eseményre, hanem az elért helyezésemre is.

Bízom benne, hogy az érettségin az Építészeti és építési alapismeretek tárgyból szintén jól teljesítünk, és felvételt nyerünk a választott felsőoktatási intézményekbe.

Döntőben elért helyezések: 5. helyezett: Szilágyi Krisztina 7. helyezett: Hegedűs Péter 13. helyezett: Krizsán Tünde 26. helyezett: Balogi Zoltán

Ez Krisztinek és Petinek 100 pont, nekem 50 pont, Zolinak pedig 25 pont a továbbtanulásban.

 

2345