Különdíj a jubileumi kolbászfesztiválon


1Már a tavalyi tanév vége felé mondogatták az osztályomból páran, hogy jövőre szeretnének az ifjúsági kolbászkészítő versenyen részt venni. Először meglepett az ötlet, és arra gondoltam, múló szeszély.

Ahogy telt-múlt az idő, folyamatosan emlékeztettek a tervükre, láttam, hogy ez bizony komoly elhatározás a részükről. Utánajártam, beneveztem őket. Mivel egy felnőtt kísérőre is szükség volt, tanácstalan voltam, hiszen én ebben annyira nem vagyok járatos. Szerencsére az egyik szülő - egy régi kolbászkészítő család tagja - boldogan vállalta feladatot.

 

Benevezett diákjaim nagyon nagy izgalommal készültek, nagyon nyerni akartak! Ahogy azonban közeledett a fesztivál időpontja, úgy lettünk egyre bizonytalanabbak. A nevezésről ugyanis semmilyen visszajelzés nem érkezett. Aztán végre megkaptuk a húsjegyeket és a belépőket.

 

A gyúrás iskolai napon volt, így az osztály teljes létszámmal nem állhatott a versenyzők mellett, de estére már mindenki tudta: különdíjat nyertek!

Hatalmas öröm töltött el, büszke vagyok az osztályomba járó fiúk alkotta csapatra. Az akció nem mindennapi kezdeményezés a fiatalok részéről, reménykedem, hogy hagyományt teremtenek vele, és jövőre újra ringbe szállnak.

Gratulálunk! (szerk.)

23456