Híd "alla pasta"


Darvasi Diána februárban szerezte közlekedésépítő technikusi bizonyítványát iskolánk 2/14. A osztályában. Pár hete már a győri Széchenyi István Egyetemen ún. bolognai rendszerű (BSC) építőmérnök hallgató. Dia új iskolájában is kiveszi részét különleges feladatok megoldásában, nevesen a hídépítés egy sajátos módozatáról van szó. Beszámolót küldött számunkra a Tésztaépítő Bajnokságról és a saját versenycsapata által tervezett és felépített híd kivitelezéséről.

Az idei évben is ellátogatott Győr városába a fesztivál jellegű Kutatók Éjszakája című eseménysorozat. Ennek keretében - sok más tudományos program mellett - megrendezésre került a VIII. hazai Tésztahíd-építő Bajnokság. A versenyt két kategóriában hirdették meg: a "két ponton terhelt" és a "pille" versenyszámokat.
A "pille" kategóriában a hídra 2 kg-ot akasztanak, melyet 2 percig kell elbírnia. A terhet viselők közül a legkisebb súlyú szerkezet nyer.
A "két ponton terhelt" versenyszámnál a hidakat egyszerre két ponton terhelik le, egészen törésig. Itt két kategóriába sorolták a résztvevőket: kezdő és haladó. A híd kialakításához szabályokat kötöttek a verseny kiírói. A fesztáv nem haladhatta meg az 1100 mm-t, maximális magassága 300 mm, szélessége 100 mm, a terhelő elemtől való lenyúlás pedig maximálisan 200 mm lehetett. További kikötés volt még, hogy a kizárólag kereskedelemben kapható, bármilyen száraztészta felhasználásával készült híd maximális tömege nem haladhatja meg az 1000 g-ot, ami magába foglalja a terhelőelemet és a szemes csavart is. A mi csapatunk a két ponton terhelt kezdő kategóriában nevezett a SNAP nevű híddal. Csapatunk tagjai: Darvasi Diána, Romhányi Tímea (építőmérnök BSC szakos hallgatók), Márton Réka és Tóth Szilvia (közlekedésmérnök BSC szakos hallgatók).
Elsőéves hallgatókként felsőbb éves szaktársainktól sok segítséget kaptunk, olyanoktól is, akik már profinak nevezhetőek ebben a versenyben. Az első fontos dolog a tervezés során a megfelelő tészta kiválasztása volt. Mi olasz durumtésztát választottunk, spagettit illetve makarónit. Utánajártunk, hogy a spagettinek a húzószilárdsága, a makaróninak pedig a nyomószilárdsága a legmegfelelőbb. Makettünk másik fontos összetevője a kétkomponensű epoxigyanta alapú ragasztó, melynek segítségével a híd elnyerhette végleges alakját.
A tervezéshez bevetettünk még néhány statikai képletet, amelyek által meghatároztuk, hogy a híd mely elemei fogják felvenni a húzást, illetve a nyomást, ennek alapján pedig kiválasztottuk a különböző részekhez a megfelelő tésztát, és hozzáláttunk az építéshez. Magát a hidat egy méretarányos tervrajz segítségével állítottuk össze.
Ezek után kezdődött a munka legnehezebb része, az elemek méretre vágása, az illesztések összecsiszolása, és a pontos, minél kevesebb ragasztót igénylő (a felületnek maximálisan 20%-át érhette ragasztó) rögzítés.
SNAP fantázianevű hidunkkal a megmérettetésen 2. helyezést értünk el. A hidunk súlya kereken 1000 g, teherbírása 72.5 kg volt.
Az eredmény minket is meglepett, főleg azért, mert a szerkezet maga nagyobb terhet is elviselt volna, csak sajnálatunkra az egyik terhelőpontot jelentő farostlemez kiszakadt. Ebből okulva, a tavasszal megrendezésre kerülő versenyen ismét nevezünk, mégpedig egy nagyobb teherbírású híddal, melynek megépítéséhez már kellő tapasztalatokkal rendelkezünk.