Álltunk a híd alatt

1… , sőt bele is másztunk. Az egyik hétfői napon a 12. A és a 14. A osztálynak páratlan lehetősége adódott. Tóth-Nagy Terézia tanárnő és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szervezésében a Békés és Tarhos közötti Kettős-Körös híd hídszemléjének lehettünk tanúi.

 

Szabó Hajnalka a Magyar Közút hídmérnöke volt segítségünkre a szemlénél. Ismertetőt adott számunkra a híd sajátosságairól és tulajdonságairól. A hidat 1985-ben adták át a forgalomnak. Szabadszereléses technológiával készült. A kontakt betonozásos eljárással készülő hídelemeket a Köröstarcsán létesített előregyártó telepen készítették. A megyében ilyen módon az alábbi négy híd épült: a köröstarcsai Kettős-Körös híd, a körösladányi Sebes-Körös híd, a dobozi Kettős-Körös híd és a meglátogatott békési Kettős-Körös híd. Ez utóbbi a négyből utolsóként épült meg.

 

A technológia fejlődését, finomodását mutatja, hogy az 1977-ben átadott első hídnál a betonacél felhasználás közel 100 kg volt 1 köbméter betonra vetítve, addig az utolsóként, 1985-ben átadott békési hídnál ugyanez a betonacél-felhasználás már csak 66 kg volt köbméterenként. A szerkezet folytatólagos többtámaszú gerendahíd, a közúti forgalom lebonyolítása a célja.

 

A hidat nemcsak kívülről szemléltük meg, de a belsejébe is bemászhattunk, méghozzá a híd szekrénytartójába. A főtartóban történő nézelődést az ott „lakó” denevérek tették még izgalmasabbá. A felszerkezet belső vizsgálata után megnézhettük a pillérek állapotát és környezetét, valamint a csapadékelevezetés állapotát is. A híd - eddigi élete során - több javításon, felújításon esett már át.

 

A kirándulás nagyon jó hangulatban telt, és diáktársaim nevében is bátran kijelenthetem, várjuk a következő lehetőséget.

 

2345678910