A téli napforduló ünnepei-Szentcsaládjárás

05A tematikus csoportfoglalkozás témájához kapcsolódva, az adventi készülődés jegyében beszélgetésre hívtuk kollégiumunkba Kovács Mihályt, a Közös Pont Egyesület tagját, aki az egyesület teaházának egyik műhelyszervezője is. Vendégünk elmesélte, hogyan működik egyesületük és bepillantást nyerhettünk a teaház működésébe is. 
Beszélgetésünket az évkör ünnepeivel indítottuk, amely az adventtel kezdődik, és a karácsony, újév, farsang, húsvét, Szent György napi határjárás, pünkösd, Szent Iván napi tűzgyújtás, arató ünnep, Szent Mihály nap, Mindenszentek ünnepei után újraindul. 
A Karácsonyt megelőző lelki felkészülés és egyben közösségépítés egyik módja volt a szentcsaládjárás hagyománya, melyről részletesebben is hallottunk.
A szentcsaládjárás a 20. század elejéről származó katolikus szokás: a hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, illetve kisebb szertartásokat mutatnak be. A szentcsaládjárás karácsony előtt kilenc nappal, tehát december 15-én  kezdődik. Ezen a kilenc napon át kilenc, szinte szomszédos család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. Az utcán a "Szállást keres a Szent Család..." kezdetű énekkel vonulnak. A képet vagy szobrot, melynek szállást keresnek, a rendező énekes asszony vagy maga hinti meg szenteltvízzel, vagy a pap áldja meg. A soros családban, ahol mind a kilenc család összegyűlik, a házi oltár égő mécsessel vagy gyertyával várja a képet vagy a szobrot, majd az esti Úrangyalára harangoznak. Amikor a szentkép az új családhoz megérkezik, letérdelnek, s imádságokat mondanak. A képet a házi oltárra helyezik, meggyújtják előtte a mécsest, amely  végig ott ég, amíg a képet másik családhoz nem viszik. A szentkép előtt ájtatosságot is szoktak végezni, majd felajánlják az egész családot a Szent Család oltalmába.
A házbeliek napközben is föl-fölkeresik a képet, hogy rövid fohászkodással üdvözöljék. Ilyenkor  egy-egy szegény családot meg is szoktak ajándékozni, mintha a Szent Családnak adnák. A kilencnapos ájtatosság után a kép vagy a templomba vagy valamilyen jámbor lélekhez kerül, aki jövő adventig vigyáz rá.
Az évkörön tovább haladva farsangi szokások felelevenítésével folytatjuk hagyományaink ápolását.
01 02 03 04