Ritkán látjuk egymást. De van telefon, hívjuk egymást. Képben vagyunk: mi újság, mi történt.

Tényleg! Mit csinálsz? Valami harapnivalót vacsorára. Mit is? Sopszkát …

De jó! Ismeri, szereti, eszébe jut, igénye van rá. Pedig ő nyolc évvel később született. De, hogy is kerül a sopszka az asztalra?

Réges-régen nekünk Bulgária volt a kaland, a tenger, a tengerparti nyaralás.

A Vízműben töltött első dolgos év után mi is belevágtunk: a legolcsóbbat kérjük, Albena, bungaló, vonattal.

Sok-sok emlék … már a homályba vesznek az élmények. Egy valami élesen megvan: a sopszka. Az újonnan felépült üdülővárosban minden délben másik étteremmel próbálkoztunk - vegyes ízélményekkel. De mindegyik asztalon ott volt a jellegzetes balkáni saláta, amit nagyon megkedveltünk.

Mit hoztatok Bulgáriából? Ó, egy csomó szép emléket, meg kacatot (szuveníreket, dugóhúzót, kagylót, tengerészpólót, …).

Ma egészen mást válaszolnánk: megtanultuk a sopszka receptjét! Irtó egyszerű: megtisztított, felaprított zöldpaprika, paradicsom, uborka, hagyma, só, ecet, étolaj, … és a tetejére egy kis juhtúró!

Arányok? Ízlés szerint! Egyéb tudnivaló? 2-3 óra alatt a hűtőben jól összeérnek az ízek.

De hiszen ez a görög saláta! Nem egészen, ez a sopszka!

Vízműsök! A hozzávalók szezonja most jön.
Sopszka! Mindenkinek sokat kívánunk belőle!