Elektromos- és hőenergia a békéscsabai szemétből

0Az idei tanévtől a végzős (14. évfolyam) fluidumkitermelő technikusok képzésébe beléptek a „Gázipari technológia”, valamint az „Energetikai berendezések” c. tantárgyak is. A két tantárgy „összefonódásának” lehettek részesei a 14. Dfl évfolyam tanulói, akik december 1-jén üzemlátogatáson vehettek részt a Dareh Bázis Zrt. Békéscsaba melletti telephelyén, közismertebb nevén: a szeméttelepen. E sorok olvasása közben bizonyára sokan felteszik magukban a kérdést, hogy mi keresnivalójuk van a fluidumosoknak egy szeméttelepen? Íme a válasz!

 

 

 Az Európai Unió szigorú szabályozásainak köszönhetően napjainkban a hulladéklerakóknak komoly kritériumoknak kell megfelelniük. A földtani/vízföldtani (geológiai/hidrogeológiai) környezettől való hermetikus elszigetelés mellett fontos szerepet kap a szemét bomlása során termelődő gázok ártalmatlanítása/hasznosítása is. A békéscsabai hulladéklerakó szeméthegyében pár évvel ezelőtt 19 darab fúrólyukat mélyítettek, amelyeket egy csőhálózat segítségével egységes rendszerbe kapcsoltak. A csőrendszer feladata, hogy a szemétben található szerves eredetű anyagok (biomassza) bakteriális bomlása során keletkező biogázt elvezessék (egy kompresszor segítségével), a szeméthegyből a hasznosítás helyszínére. A hasznosítás helyszíne jelen esetben nem más, mint a szeméthegy keleti lábánál lévő egységekben elhelyezett nagy teljesítményű, Otto-üzemű gázmotorok. A szerves anyagok bomlásából keletkező biogáz kb. 40-45%-ban metán (ezt hasznosítják), a többi gáz nagy része szén-dioxid és különféle kénvegyületek. Természetesen az utóbbiak nem tennének jót a gázmotoroknak, ezért őket ártalmatlanítani kell (pl. aktív szén segítségével). A napi szinten átlagosan keletkező 130 m3 elégetett gáz a gázmotorokhoz kapcsolt generátorok jóvoltából elektromos áramot termel, amelyet a telephely betáplál az országos villamosenergia-hálózatba.

 

A fent vázolt rendszer működése közben természetesen olyan (hulladék)hő is keletkezik (pl. hűtővíz), amelyet szintén hasznosíthatunk. A békéscsabai hulladéklerakó esetében ezzel a hőenergiával használati melegvizet (HMV) készítenek, valamint a fűtését oldják meg egy irodaépületnek. Az előzőekben felvázoltakból is kiválóan látszik, hogy egy hatékonyan üzemeltetett rendszer a környezet összes energiáját képes valamilyen formában és szinten hasznosítani, ha szerencsénk van jó még jó hatásfokkal is.

 

A biogázt hasznosító berendezések megtekintése után a csapatnak lehetősége volt egy „kellemes” séta keretében megmászni a környékbeli sík területek fölé tornyosuló szeméthegyet is. Az út során láthattuk a talajvizet „figyelő” monitoring-kutakat, valamint a biogázt a telep belsejéből kihozó csőhálózat felszíni szerelvényeit is.

 

A hasznos ismeretekért és az üzemlátogatásért köszönet Árgyelán János tanár úrnak (Békéscsabai SZC Trefort Ágoston Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma)! Folytatjuk!

1234