A nyár még szinte itt van, az emlékek frissek; jó őket, s a kitartó álmokat együtt felidézni. Régi vágyam volt, hogy eljussak a csodákban bővelkedő Olaszországba. Sok-sok természeti szépség, építészeti remek vonzza oda az embert. Sorrento egy igazán patinás üdülőhely Nápolytól nem messze. Itt tölthettem hat feledhetetlen napot. Színes házak emelkednek a kéken ragyogó tenger fölé. A városból könnyen elérhető Capri szigete. A félórás hajóút után gyönyörű látvány tárul a turista szeme elé. Fehér házacskák lapulnak meg a méltóságteljes sziklacsúcsok között. Sikló visz föl a hegyre, ahonnan pazar a kilátás a tengerre.

A séta során leanderek, pálmafák, citromfák sokasága nyűgözött le. A citromok itt óriásira nőnek. A hajóról az is jól látható volt, hogy a tenger a sziget oldalába apró barlangokat vájt.

Capri után a következő úti célunk Pompeii volt. A régészek munkáját dicséri, hogy ma is bejárható a katasztrófa által sújtott város. Pár kilométerre fekszik e történelmi emlékhelytől Nápoly. A város a zajos utcák mellett szépségeket is rejt. Az Umberto Galéria, a San Carlo Színház és a tengerparti sétány is gyönyörű. A távolból a Vezúv „őrzi” a várost. Nagyon különleges élmény volt meglátogatni ezt az óriási pusztításokra képes vulkánt. A kráter mellett sétálva úgy érezhette magát az ember, mintha az űrben járna, hiszen kőrengeteg borít mindent. Néhol most is füstölög a Vezúv. Az olaszok szobrokkal emlékeznek a pusztítások áldozataira.

A szépségek megtekintése mellett maradt idő a strandolásra is. A tenger hűsítő habjai felüdülést hoztak az igazi mediterrán hőségben. A kirándulás befejezéseként az olasz fővárosba vezetett az út. Egy fantasztikus időutazásban volt részem. Megtekinthettem az ókori Róma főbb épületeit: Forum Romanum, Capitolium, Pantheon, Colosseum. Lenyűgözve figyeltem Michelangelo alkotásait a Szent Péter-bazilikában.
Feledhetetlen élményekkel gazdagodva érkeztem haza Békéscsabára.