A 11. évfolyamosok közül már sokan teljesítették az 50 órás közösségi szolgálatot, amely a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele. Közösségi munkáról -- a tanulók beszámolója alapján is – elmondhatjuk, hogy fejleszti a szociális érzékenységet, a kreativitást, a felelősségvállalást, gyarapítja ismereteiket a világról, sőt olykor szórakoztat is. Amikor a 11. D-sekkel beszélgettem erről a témáról, elmondták, hogy többen segítettek óvodában; volt, aki idősekkel foglalkozott; volt, aki könyvtárban dolgozott, vagy éppen a strandon végzett kisebb-nagyobb hasznos munkát. Varga Imre (11. D) a Bihari Madárvárta Látogatóközpontban segítette az ott folyó munkát.

A látogatóközpont a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területén, Biharugra központjától 3 kilométerre található. A Körös-Maros Nemzeti Park honlapján olvasható, hogy a nemzeti park egyik alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott értékeket bemutassa az érdeklődők számára, hiszen a természet ismerete és tisztelete nélkül a megőrzés érdekében tett erőfeszítések nem nyerhetik el a társadalom széles rétegeinek támogatását. E célból látogatóközpontok és tanösvények várják az érdeklődő természetbarátokat. Mind az épület, mind az itt megmaradt háborítatlan természeti környezet olyan erdei iskolai programok megrendezéséhez, terepi megfigyelések, foglalkozások megtartásához nyújt helyszínt, ami páratlan élmény nyújt az ideérkezők számára.
A hajdani Kis-Sárrét legépebben fennmaradt területe a Biharugra és Körösnagyharsány között fekvő két mocsármaradvány, az Ugrai-rét és a Sző-rét. Kiterjedt nádasaikban olyan ritka madárfajok fészkelnek, mint a kanalasgém, az üstökösgém és a batla. A Biharugrai-halastavak mindig kedvelt pihenő- és táplálkozóterületei voltak a több tízezer példányt számláló őszi-tavaszi vonuló vadlúd- és récetömegeknek, partimadaraknak. Napjainkban a régi időkre emlékeztető madárvonulásnak lehetünk tanúi, melynek során olyan, világviszonylatban veszélyeztetett fajok is rendszeresen szem elé kerülnek, mint a kis lilik és a vörösnyakú lúd. A tavak fészkelő madarai közül meg kell említenünk a Nemzeti Park legjelentősebb cigányréce és nyári lúd állományát, vagy olyan országosan kisszámú költőfajokat, mint a kis kárókatona és a kendermagos réce. A vátyonlaposi, nemeszugi, radványszegi, csillaglaposi erdők nem csupán látványukkal ragadják meg az idelátogatót, madárviláguk is igen gazdag. Az énekes fajokon kívül fészkel itt a fekete gólya, a darázsölyv, a holló. Az idősebb tölgyesekben éjszakáznak a halastavak környékén telelő rétisasok.
A Sző-rét és az Ugrai-rét szomszédságában, Biharugra központjától 3 kilométerre lévő Bihari Madárvárta pedig egyedi fekvése révén a kirándulók kedvelt szálláshelye.

Ezen a csodálatos tájon töltött munkával (takarítás, karbantartás) néhány napot Varga Imi, és közben sok különleges élményben is része volt. Egy alkalommal a nemzeti park munkatársa, Boldog Gusztáv vezetésével madárgyűrűzést végeztek, és ezt megtekinthette Imi is a látogatókkal együtt. A madárgyűrűzés célja az, hogy információkat nyerjenek a madarak életmódjáról, mozgásáról. A szakember elmondta, hogy olyan gyűrűt kell használni, amely nem akadályozza a madarat a repülésben. A legmodernebb eszközök olyan apró fémgyűrűk, amelyek műholdas jeladót is tartalmaznak, így könnyen nyomon követhetők a madarak. Imiék háló segítségével egy nyaktekercset fogtak be. A nyaktekercs harkályfélék családjába tartozó faj. Nevét onnan kapta, hogy nyakát nyújtogatja, csavargatja, miközben bóbitáját felállítja és farkát kiteregeti. Ez a védett madár Magyarországon áprilistól szeptember végéig található meg. Ligetes, rétekkel tarkított erdők, parkok, gyümölcsösök szolgálnak lakhelyül e vándormadár számára.