Nagy szerencse, ha az ember olyasvalamivel foglalkozhat, amiben örömét leli. Meggyőződésem, hogy ez kihat az élet többi területére is. Legyen szó hobbiról, sportról vagy éppenséggel a szakmáról.

Erről a témáról beszélgettünk Csomós Tamás 10. D osztályos tanítványommal, akit már második éve ismerek. Azt tudtam róla, hogy versenyszerűen táncol, azonban azt nem, hogy mióta és mennyire komolyan.

Kérdésemre válaszolva elárulta, hogy édesanyja még 8 éves korában íratta be egy tanfolyamra, ahol standard és latin táncokkal ismerkedhetett meg.

Szorgalmasan eljárt az edzésekre általános iskolás korában is, de igazán komoly szerepet 2012 óta játszik életében a tánc. Ebben az évben ugyanis a Nyíri Lajos TSE tagjaként több mint 15 versenyen vett részt . Táncpartnerével, Nikora Noémivel mindegyiken dobogós helyezést értek el .

- Nagyon sokat köszönhetek edzőimnek, Ocsovszki Eszternek és Fáskerti Zsoltnak - mondja Tamás. - 2011 óta foglalkoznak velem, megtanították, hogyan kell mozdulatokkal lelki tartalmakat kifejezni, ezen kívül rengeteg technikai tudást is átadtak.

Ez a mozgásforma fizikai és szellemi állóképességet egyaránt feltételez. Heti három edzés mellett – ami alkalmanként közel kétszer 60 perc - nem lehet könnyű az órákra felkészülni, de a szép eredmények pezsdítően hatnak az iskolai teljesítményre is. Egy-egy sikeres edzés után, másnap jobb hangulatban megy iskolába az ember.

Tamás végül elmondta, önbizalmat és tartást kapott a tánctól, és persze mindig örömöt jelent számára, ha táncolhat. E nélkül elképzelni se tudná az életét.