Szögletes, ívelt, csúcsos, lapos… Az épületek között mindenféle és fajta megtalálható a színes és egyre színesedő világban. Nem is kell olyan messzire menni látványosságért, hiszen a budapesti Parlament is egy építészeti különlegességnek számít. A Duna partján áll az ország legnagyobb épülete, az országgyűlés állandó helyszíne, a neogótikus stílusban épült Parlament. Az épületegyüttest 1884–1904 között építették Steindl Imre tervei szerint. A 691 helyiségből álló építmény hossza 268 m, kupolájának magassága 96 m. Steindl Imre terve sorsoláson nyerte el az első helyet, ám mielőtt az építkezésbe fogtak volna, a bizottság néhány változtatást tett: gyakorlati szempontok miatt félemeletet iktattatott a földszint és az első emelet közé, s a homlokzati két főtorony és az üléstermek feletti 4-4 torony kupoláját hegyes sisakokra „cseréltette".

Ha kicsit távolabbra tekintünk, furcsábbnál furcsább építészeti különlegességekre lehetünk figyelmesek. Első állomásunk Bécs. Az osztrák fővárosban nemrég egy különleges épület nyitotta meg kapuit. Az Arge Campus WU névre hallgató intézményt, az év összes napján éjjel-nappal nyitva tartó könyvtári- és tanuló tömbjét Zaha Hadid tervezte. Ez a ház messze kirí környezetéből könnyedségével, szabályosan is szabálytalan ferdesíkfelületeivel, lendületes, nagyvonalú belső kialakításával, s leképezi azt az egyediséget, mely Zaha Hadid épületeire jellemző.

Az ilyesféle és ehhez hasonló épületek a világ több pontján a múltban is voltak, és a jelenben is megtalálhatók. Következő állomásunk Pisa, ahol a már mindenkinek ismert ferde tornyot láthatjuk. A torony alapja körül végzett ásatások szerint ezen a helyen az ókorban egy etruszk szentély volt. A torony építése három szakaszban történt és 200 évig tartott. Miután a harmadik emelet is megépült 1178-ban a torony megsüllyedt a talaj gyengesége miatt. 1272-ben az építkezést Giovanni di Simone, a Camposanto építésze újraindította. További négy emeletet építettek, olyan szögben, hogy kiegyensúlyozza az elhajlást. Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állították fel a harangokat is. Hét harang van, a zenei skála minden hangjának egy. 1838-ban Alessandro Della Gherardesca építész kiásatott egy utat a torony körül, hogy a torony alapja ismét láthatóvá váljon; ez ismét növelte az elhajlást. Benito Mussolini elrendelte, hogy a tornyot ki kell egyenesíteni, ezért betont öntöttek az alapozásába. A torony ettől tovább süllyedt a lágy talajba.

Valószínűleg ez a „csoda” ihlette az Abu Dhabiban megépülő Ferde torony tervezőit, akik megálmodták a modern pisai ferde tornyot, mely a világ legferdébb, ember által épített tornya lett. Számomra azonban mégis azok az épületek a legérdekesebbek, melyek egy másik dimenzió hatását keltik, mint például a Ferde ház Lengyelországban, vagy a Táncoló épület Csehországban.

A fantázia határtalan, mindenesetre nem biztos, hogy szeretnék egy ilyen különleges épületen dolgozó statikus helyében lenni.:)