Víz – dolgozunk vele, küzdünk érte és ellene, rengeteget tudunk róla, mégsem eleget. Most, hogy a Hidrológiai Tájékoztató digitális kiadása természetesen színesben készül el, a természet e csodájának néhány megjelenési formáját szerettem volna összegyűjteni, felvillantani, számos fantasztikus képpel illusztrálva, ezzel is színesíteni folyóiratunk első digitális számát.

Mi a víz? – a létező legegyszerűbb és legkisebb aszimmetrikus molekula: H₂O. Mérete liliputi: 10^-10 m, de tulajdonságai ennek ellenére tavak, folyók, vízgyűjtők, kontinensek, a földgolyó, az ember, az élet, az emberiség sorsát befolyásolják. Az egyetlen olyan anyag a Földön, amely – szűk hőmérsékleti tartományban – mindhárom halmazállapotában egyidejűleg megtalálható és képes közvetlenül bármelyik halmazállapotból bármelyikbe átmenni.

A víz térfogata fagyáskor – a többi anyagtól eltérően – megnő. A jég sűrűsége kisebb a víznél, ezért a jég a víz felszínén úszik, de csak mintegy egytizede látszik ki a vízből, kilenctized része a felszín alatt marad. A fagyásban lévő víz térfogati tágulása okozza a kőzetek mállását, alakítja a földkérget. De ugyanígy alakítja az áramló víz, amely elsodorja a talajszemcséket, kivájja a vízfolyások medrét, az erózió jelensége révén ugyancsak formálja a földfelszínt.

A fagypont alatti hőmérsékleten képződő csapadék a hó, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A kristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ. A kutatók véleménye szerint minden hókristály alakja, szerkezete egyedi – két egyformát a természetben még nem találtak…

1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. A víz forrásával járó térfogati munka hasznosítása tette lehetővé a gőzgép, majd a gőzturbina megalkotását és indította el az ipari forradalmat.

A talajszemcsék közötti vékony csövekben (kapillárisokban) a víz nem követi a közlekedőedényekre vonatkozó törvényt, szembeszegül a gravitációval, a víz szintje felemelkedik – mindez számos növény létfeltétele.

A víznek +4 C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak így csak a teteje fagy be, a jég alatt megmarad az élővilág. Oldóképessége rendkívül jó: mindent old, ami képes a hidrogénhíd-kötésben részt venni. A víz az élet alapja: a fehérjemolekulák hidratált állapota, a DNS, a fotoszintézis sem létezne víz nélkül.

Az élő szervezetek számára a víz: oldószer, szállító- és reakcióközeg. A Homo sapiens testét mintegy 65-70%-ban víz alkotja.

A mitológiában az őselemek egyike; szakrális és kultikus jelentősége igen szerteágazó.

Dr. Szlávik Lajos

 A szerző iskolánk egykori diákja, professzor emeritus

Forrás: Hidrológiai tájékoztató 2014.

A csodálatos vízmolekula megjelenési formái a természetben

 

Vízcseppek egy pók hálójának szálain                    Hópelyhek elektronmikroszkópos felvételen

 

Hurrikán a Dél-Atlanti-óceán fölött (2004)                                            Harmatcseppek

Reggeli harmat                                                             Viharos Balaton

Olvadó hómező                                                      Zúzmara

Jégvirágok az ablaküvegen                                                  A víz színei