A Vízmű diákjainak döntő hányada Békés megyében lakik, s iskolába járásuk során a legtöbben átkelnek legalább egyszer valamelyik Körösön. Sokan közülük horgásznak benne, de van, aki csónakázik, evez, sőt a nyári nagy melegben csobban is hűs habjaiban. De vajon közben tudják-e, hogy ez a folyó honnan jön, hol van a forrása, vagy éppen milyen területeken folyik át? Ha nem, akkor eredjünk most a Körösök közül (Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös) a Sebes-Körös nyomába, személyes utazási élmények és fotók segítségével!

A Sebes-Körös folyó 209 km hosszú, amelyből hazánk területén 59 km-t tesz meg. Ez a vízfolyás hömpölyög keresztül Nagyváradon is, s Körösladány mellett ömlik a Kettős-Körösbe. Torkolatától lefelé a folyót már Hármas-Körösnek nevezzük.

December közepén szerencsém volt egy két napos utazáson részt venni a békéscsabai székhelyű Bihari Túrák Egyesület szervezésében. A cél a Sebes-Körös folyó forrásának felkutatása volt Erdélyben, valamint egy, a folyó által kialakított hatalmas szurdok bejárása.

Nagyvárad és Kolozsvár között félúton találhatók Körösrév és Vársonkolyos községek, amelyek között a Sebes-Körös egy hatalmas szurdokot alakított ki. A terület kőzetanyaga egy kemény, jura korú (kb. 150 millió éves) mészkő, amely a Királyerdő hegység északi nyúlványai közé tartozik. Ebbe az emelkedő területbe vágta bele magát a folyó az elmúlt pár millió évben, s hozta létre az Erdélyi-szigethegység, sőt egész Erdély egyik leglátványosabb szurdokát. A turistautak szinte behálózzák a szurdok környékét, amelyeket bejárva kilátóhelyek megkapó panorámái között válogathatunk. Aki nem készült fel a területből, annak eligazodását egy tanösvény táblái is segítik, amelyre magyar nyelven is felírták az információkat, amely sajnos elég ritka. A szurdok látványát néha színesítik (vagy inkább elrontják) a vonatok, ugyanis 1870-től itt járnak a Kolozsvár és Nagyvárad közötti szerelvények. Aki vonzódik a barlangok iránt, az megtalálja számításait a Révi-szorosban, hisz itt található az 1903-ban felfedezett Zichy-barlang. A cseppkövekben gazdag járatrendszer vezetővel tekinthető meg, s közel 2 órát vesz igénybe a földalatti barangolás. A bejárat mellett csodálatos vízesés tekinthető meg.

A folyó folyásával szemben haladva, a szurdok utáni völgytágulatban Vársonkolyos község következik, amelyen túlhaladva a Sebes-Körös ismét hegyek között tekereg. Ebben a szurdokban ismét több barlangot látogathatunk meg. Ilyen például a Nagy Magyar-barlang, amelyhez a folyón átívelő függőhídon lehet átjutni.

A szurdok bejárása után Kalotaszeg felé vettük az irányt, s a második túranapon a Sebes-Körös forrása következett. A forrás Körösfő községtől keletre, 2 km-re lelhető fel, 710 m tengerszint feletti magasságban. Sajnos hatalmas csalódás fogadott minket: mérhetetlen mennyiségű szemét, egy romos panzió épülete és hatalmas forgalom a kolozsvári országúton. Igen, ez ma 2015-ben a Sebes-Körös forrása! A mívesen kialakított forrásfoglalat körül is lehangoló volt a környezet, s ráadásul száraz volt a kút. A forrásépület alatti árok partján, a szemét közül víz szivárgott elő, s indult lefelé vékony érként Körösfő felé. Kijelenthetjük, hogy a Sebes-Körös már akkor szennyezetten indul, amikor a felszínen 1 cm-t tett meg! A nem túl szép látványt viszont feledtette velünk az a földtani feltárás-sorozat, amely Magyarvalkó és Magyargyerőmonostor között helyezkedett el. Itt szinte zsákszámra voltak gyűjthetők a földtörténeti eocén tengereiben élt egysejtű ősmaradványok (nummuliteszek) korong alakú házmaradványai (ezeket a népnyelv Szent László pénzének hívja).

Mindenkinek merem javasolni Erdély ezen csodálatos részének bejárását, hisz szép, tanulságos és közel is van Békéscsabához! Akinek bővebb információra van szüksége, keressen bátran!