Hídépítés órán Novák Zoltán tanár úr ajánlotta, hogy mutassam be Békéscsaba hídjait. Örömmel vállaltam a feladatot. Projektem célja, hogy azok a vízműsök is megismerjék Békéscsaba hídjait, akik kollégistaként vagy bejárósként nem a megyeszékhelyen élnek. Bemutatóm elkészítése során magam is számos értékes információval lettem gazdagabb. Remélem, gyűjtésem sok olvasó tetszését elnyeri.

Békéscsabának az egész 19. században három hídja volt az Élővíz-csatornán: a Nagyhíd, Kishíd és Felső vagy Harmadik híd. Hamarosan jelentősebb hídként említették a Lencsési útnak a régi Alsáncon átvezető hídját („város végén lévő híd”). A hidak többségének nem volt neve, hanem vagy körülírták, vagy a híd lábánál lévő épületről, utcáról azonosították, de gyakori volt, hogy anyagáról nevezték el. Azóta természetesen a város növekedésével megszaporodtak a vízen átívelő utak, de saját nevet csak a Nagyhíd kapott.

Békési zsilip (1)

A 19. századi iratok már említenek egy „Felső vagy Harmadik híd’-at a Felvégen. Az 1818-as térkép jelöli is a mai Békési zsilip helyén. A Felsővég – a-mai Luther utcától Északra fekvő városrész - lakóinak kijárását biztosította a Nagyrétre, a Dobozi és Békési út közötti határrészre; illetve a Békés felől érkező vásárosok ezen a hídon jutottak át a Vásártérre, ami akkoriban a Gyulai és Békési út közötti területen helyezkedett el. „Felsővégi fahíd” –nak is említik (1880), nevezték „Szinovicz-híd” –nak is Szinovicz Lajosról, a város 1849-ben választott polgármesteréről, akinek nyilván köze volt a hídhoz, esetleg újjáépítette. Ma a közhasználatban „Villanytelepi híd” –ként emlegetik, vagy mivel a körgát északi részén, a Békési út mentén a körgáttal egy időben épült (1889) zsilip része, „Békési zsilip” a neve. Valójában nem a körgát vonalában épült meg, hanem attól néhány méterre, a város felé a régi híd helyén. A két világháború között a felsővárosiak strandja volt ennél a zsilipnél.

Zsíros utcai híd (2)

Elkészítésére a Ligeti-szőlők beépítése miatt volt szükség 1927-ben, hogy a szőlőbeli lakosok közvetlen összeköttetést kapjanak a városba. A Ligeti szőlők a közeli Széchenyi-ligetről lettek elnevezve. A helybeliek inkább „Fahíd” –nak nevezik, mivel fából készült. 1962-ben újjáépítették.

Kórház utcai híd (3)

Már az 1818-as térkép is feltünteti. Akkor még kórház nem lévén általában Kishíd néven szerepel a múlt században, megkülönböztetésül a közeli Gyulai úti Nagyhídtól. 1879-ben építették át vashíddá, ezért Vashídnak is említik. Ma inkább Malmi-híd vagy Ligeti-híd a népi neve, a szomszédos malomról és Széchenyi-ligetről.

Munkácsy Mihály híd – korábban Gyulai úti híd (4)

Az 1818-as térképen már feltüntetett három híd egyike, a Gyula felé vezető forgalom legfontosabb hídja volt. Múlt századi neve: Nagyhíd. 1875–ben kőhíddá építették át, ezért Kőhíd néven is említik. 1958–ban szélesítették. Ma hivatalosan Gyulai úti híd, előfordult Széchenyi utcai hídként is ( Czeglédi Imre : Békéscsaba utcanevei című könyve szerint ). A mai hivatalos neve Munkácsy Mihály híd, mint ahogy a képen is látszik.

A József Attila utcát és a Deák utcát összekötő híd (5)

Az 1901-ben épült hidat 1936-ban állami segéllyel betonhíddá építették át, de a szélesítéséhez nem volt elég pénze a városnak, így gyaloghíd maradt. Ma inkább ezt nevezik Kishídnak, mivel keskenyebb, mint a szomszédos közúti hidak.

Bánszki utcai híd, és gyaloghíd (6)

A VI. kerület kiépülésével és a városhoz csatolásával vált szükségessé a megépítése 1912–ben. 1977-ben a Bartók Béla úttal egy időben négysávosra szélesítették. A 44-es út vezet át rajta.
A gyaloghíd a Rosenthal Malomhoz – ma István malomként ismerjük - vezető normál nyomtávú vasútjának hídja volt. 1962–ben a tanács a vasútvonal megszüntetésére hozott határozatot, de csak 1968. december 31–ével szűnt meg rajta a vasúti forgalom, és az évtized végén a négy és fél méter széles hidat gyaloghíddá alakították át. Legutóbbi felújítása óta bicikliút is fut rajta.

Wilim (ma Vilim) utcai gyaloghíd (7)

A Wilim ( ma Vilim ) utca és a VI. kerületi Aulich utca közötti közlekedésre szolgáló hidat 1925–ben építették. Az Árpád fürdő terjeszkedésével ezt a közlekedést elzárták, és ma csak a fürdő megközelítésére szolgál, épp ezért nevezik Strandhídnak is.

Degré utcai híd (8)

A Vilim utcai híd pótlására épült 1968-ra, a VI. kerület és a Corvin utca közvetlen összeköttetését biztosítja.

Felső körös Zsilip (9)

Az Erdélyi sort és Ilosvai utcát köti össze.

Pásztor utcai gyaloghíd (10)

A Kanálisi-szőlők helyén épült városrészt – itt vezet a Szőlő utca - köti össze a József Attila-lakóteleppel, közismertebb nevén a Lencsésivel, a Kanálisi utca végében.

Málnás utcai gyaloghíd (11)

A Kanálisi-szőlők beépítésével a József Attila lakótelep (Lencsési) megközelítésére épített híd a Málnás utca végében, közel a vizes tanműhelyhez.

Gázvezeték az Élővíz-csatorna felett (12)

Bár a laikusok nem így tartják számon, ez az építmény is híd. A szakemberek közműhídnak nevezik.

Ifjúsági tábori híd (13)

A Lencsési út végén az Élővíz-csatornát átívelő híd 1964–ben épült. Ennek város felőli oldalán helyezkedik el a vizes tanműhelyünk, a másikon pedig a volt Ifjúsági tábor.

Forrás: Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba, 1981.

Békéscsaba ipartörténete. Az első manufaktúrától a gyáripar kialakulásáig. Szerkesztette: Gécs Béla http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=435&type=5
A fotókat Tóth Imre, 14/A osztályos tanuló készítette.