A város ifjúsági és kulturális programjain mindig feltűnik egy - a vízműs diákok számára ismerős - arc: White Anikó tanárnő, aki önkéntesként vesz részt ezeken a rendezvényeken. Neki tettem fel néhány kérdést közösségi munkájával kapcsolatban.
- Honnan is jön ez a késztetés?
- Az emberek alapvetően közösségekben élnek, így amikor Békéscsabára költöztünk, az óvoda és iskola közössége segített, hogy beilleszkedjünk a város életébe, hiszen nekem és lányomnak nincsenek itt gyökereink. Számunkra akkoriban a legfontosabb a Békés Megyei Könyvtárban működő gyerekkönyvtár volt, ahol a hétvégéinket töltöttük és részt vettünk a különböző programokon. Itt jött létre a Zöld Csütörtök Természetvédő Társaság, majd hivatalosan egyesület, amelynek kezdetben elnöke is voltam. Szeretünk kirándulni és a szervezési képességeimet itt tudtam hasznosítani. Talán ez volt az első lépcsőfok a beilleszkedésbe, amely több mint 10 éve tart.

- Ebben az iskolában többször is tanítottál már, de azt hallottam, hogy a tanításon kívül másban is kipróbáltad magad. Mit is csináltál?
- Igen, pályaelhagyó voltam két évig, mert egy országos program békés megyei koordinátora lettem. A munkaadóm Budapesten volt - talán számítástechnikai tudásom ekkor fejlődött legtöbbet - egy helyi hivatal munkatársai biztosították a helyet és tudást, így alkalmazkodnom kellett hozzájuk. Legfőképpen a sokrétűséget szerettem, hiszen a hátrányos helyzetű embereket kellett bevonnom képzésekbe. Így megismerkedtem a társadalom különböző rétegeivel: a települések vezetőitől a legszegényebb emberekig. De mint minden európai program, ez is csak meghatározott időre szólt.
- Kanyarodjunk vissza az önkéntességhez! Mikor is kezdődött?
- A lányom nevelése egyre kevesebb munkát adott, így több lett a szabadidőm. Elgondolkodtam, hogy mit csinálhatnék. Poppy ekkor kezdett érdeklődni a városi diákönkormányzat iránt is és elkezdett járni az Andrássy Úti Társaskörbe, ahol önkéntes képzés indult - akkor éppen felnőtteknek részére. A tanfolyam elvégzése után klubot alapítottunk. Itt megbeszéljük, hogy ki, hol és mennyi időt fordít szabadidejéből egy-egy rendezvényre. Kölcsönözhetőek is vagyunk, ezért találkozok nemcsak kulturális programokon diákokkal.
- És a jövő? Most nyílt meg az új kulturális központ. Mivel lesz másabb?
-Tavaly év végén új önkéntes csoport indult, ahová felkértek jövőbeli csoportvezetőnek egy másik önkéntessel. Most tartjuk az önismereti tréningeket, természetesen vezetővel. Az év nagy feladatait még nem tudjuk, de majd kiderül.
-Köszönöm az interjút! Sok sikert és persze munkát kívánok!