Nem olyan régen kissé felkészületlenül ért minket péntek este egy telefon, amely szerint másnap, szombaton részt vehetünk egy ismerősök által szervezett bihari túrán. Rábólintottunk, miért ne, így szombat hajnalban már a kisbuszban ültünk, és robogtunk a határ felé. Útlevélre, melynek érvényessége már régen lejárt, szerencsére nem volt szükség, miután már Románia is EU-tag, így elegendő a személyi igazolványt felmutatni.

Az összesen 150 km-es út első részét gyorsan megtettük, azonban Nagyszalonta után nagyon leromlott az útminőség, és majdnem végig ilyen is maradt, kivéve az utolsó 10 km-t, amely tovább rontott az átlagsebességünkön. Ezt a távot már csak helyenként kővel felszórt hegyi úton kellett megtennünk, és kb. 1 óra kellett a cél eléréséhez. Igazán azt sem tudom, mi lett volna, ha szembe jön egy másik jármű, mert az út nagy része egy sáv szélességű, egyik oldalt sziklával, a másikon pedig szakadékkal. Szerencsénk volt, ezen az úton egész nap senkit nem láttunk, köszönhetően talán a szomorkás időnek…

11 óra körül érkeztünk meg túránk kiindulópontjához – kb. 5 órás kocsikázás után -, majd gyors öltözködés után el is indultunk a sárga jelzéssel megjelölt úton. El is jutottunk egészen a kb. 100 méterre lévő első akadályig. A magas vízállás miatt túl nehéznek ítéltük a patakmederben lévő sziklákon való felfelé mászást, így fél óra próbálkozás után a nagy balesetveszély miatt visszafordultunk és a túraútvonal másik végét „megfogva” indultunk tovább.

A terep nehéz, a talaj nedves, csúszós volt, az eső az idő nagy részében esett. Ennek ellenére mindenki jól érezte magát. Megnéztük a helyet, ahol a Galbena-patak feltör a felszínre hosszú föld alatti útja után, majd innen visszafordulva 100-150 méter magasról csodálhattuk meg a kilátást egy „szikla-kilátónál”. Közben pár érdekes élőlénnyel is találkoztunk, pl. foltos szalamandrával, és láttunk légyölő galócát is. Bő 3 órás gyaloglás után érkeztünk vissza a kisbuszunkhoz.

Hazafelé még megálltunk a Medve-barlangnál egy pisztrángos vacsorára, de fél 9-re így is kényelmesen hazaértünk.

Gyönyörű helyek vannak itt a közelünkben, nem is hinné az ember. Akinek lehetősége van, próbáljon eljutni hasonló helyekre akár határon innen, akár túl.

A Galbena-pataknál megtett túrákról mások is beszámoltak, jobban is mint én, így álljon itt még pár link az érdeklődők számára:

http://www.libertura.hu/index.php/turautvonalak/2-galbena-koer

http://users.atw.hu/pereiarpad/cikkek/boga/bogareszek11.html

http://lecgo-visibleworld.blogspot.hu/2011/08/galbena-2011-augusztus.html

http://padis.hu/utleirasok/galbena/235-galbena-2-resz.html