… mondta barátom, aki korábban még sose járt a Vízmű környékén, de az elmúlt ősz során meglátogatott. Az elismerő mondat az iskolára, de főleg a környékére utalt, ezt később ki is fejtette.

Igen, észre sem vesszük - ha nap mint nap megfordulunk valahol - városképi értékeinket, hogy ott a kép másnak egészen sokat mond; a külső szemlélő észreveszi az apró részleteket, legyenek azok csinosak, vagy éppen kellemetlenek.

A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola épülete csaknem kilencven éve került a tervezőasztalra, majd megépítésre Békéscsaba VI. kerületében, a polgári házak gyűrűjében. Sokan tudják úgy, hogy a Deák utca az ide járó deákok után kapta a nevét. Legalább ennyien gondolják azt, hogy a haza bölcse, Deák Ferenc volt a névadó. A nyilvántartás alapján az előbbi változat tűnik valószínűbbnek, a vízműsök - minden esetre - mindkét változatot büszkén vallják magukénak.

A megújult főtér csak öt percnyi séta, de el sem kell menni addig, hogy meglássuk a „Csabai Szajnát”, a horgászokat, a kacsákat, régi hidakat, a szlovák főkonzulátust, városi és állami középületeket, nagyjaink mellszobrait vagy éppen a simogató napfény csillogását.

Egy szép őszi napon vettem hát a kamerát, és tettem egy rövid sétát az iskola környékén. A séta során látott hétköznapi csodákból az alábbiakban közreadom a legszebbeket.