Hosszú kihagyás után idén ismét osztályfőnök lettem. Izgatottan vártam, vajon a nagy létszámú osztályom tagjai milyenek lesznek. Megérkeztek, aztán figyeltem, vezetgettem őket, hogy minél hamarabb és zökkenőmentesebben illeszkedhessenek be az új környezetbe.
Majd gondoltam egyet, és megkérdeztem tőlük, az első félévük végén, hogy érzik magukat, hogyan értékelik az eddig eltöltött időt új iskolájukban, szeretnek-e ide járni. A válaszok örömmel töltöttek el.

Szinte mindegyik tanuló örül, hogy a Vízmű mellett döntött, tetszik nekik ez az új élet, úgy érzik, az osztályból jó közösség válik. A tanáraikról is jó véleménnyel vannak, szigorúaknak, ámde igazságosaknak tartják őket. Azt is tapasztalták, hogy az általuk eddig megszokottnál talán magasabb a mérce, de a mögöttük álló hónapok tapasztalatait összegezve azt is látják, hogy a vízműsöknek tanulni kell, nincs mese!

Többen csalódtak magukban az általános iskolai teljesítményükhöz képest, azonban mindannyian azt nyilatkozták, hogy annyira jól érzik magukat az új közegben, hogy észre sem vették, és hipp-hopp eltelt ez az első félév. Mire nekifogtak volna a keményebb munkának, bizony látták, hogy itt-ott már késő! De ez sem szegte kedvüket. Megfogadták, hogy év végére a legjobb formájukat hozzák majd azzal a céllal, hogy még inkább sikerüljön a beilleszkedés.
A felsőbb évesek megrendezték számukra ősszel az ismerkedési estet, azon kívül volt gólyabál, ahol diákjaim „hivatalosan is” vízműssé lettek. De beszéljenek tovább inkább maguk a diákok, illetve a mellékelt fotók… Mitől is lehetne büszkébb egy osztályfőnök, mint az ilyen nyilatkozatoktól. :-)
„Eléggé nehéz nekem ez a műszaki suli, mert teljesen humán beállítottságúként kerültem ide. Mégis már jobb jegyem van kémiából, laborgyakorlatból, mint irodalomból, pedig korábban az ment könnyebben… A suli, a tanárok szinte megváltoztattak!”
„Az iskola tetszik, a tanárok jó fejek, a tananyag érthető, tanulható…”
„A társaságban, az osztályban kellemesen csalódtam, rosszabbra gondoltam, úgy hiszem, idővel összetartozó közösséggé fogunk kovácsolódni.”
„Szerintem jó ez az iskola, tanulmány szempontjából nagyon erős.”
„Az első napok nehezen kezdődtek, hiszen szokni kellett az új közeget. Szerencsére az osztálytársak nagyon jó fejek, a tanárok segítőkészek és nagyon rendesek. Sok barátot is szereztem.”
„Én azt gondolom a Vízműről, hogy egy igazi közösségi iskola. A programok, amelyeket szerveznek a diákoknak, az nagyon jó, tetszik a szünetekben a zene is. :-) „
„Igaz, hogy itt keményen kell tanulni, de ha tanulok, jó a hetem, hiszen nem kell izgulnom amiatt, hogy jön a doga, és nem tudok semmit….”
„Mikor felvettek, nagyon boldog voltam, s egyben kicsit kétségbeesett is. Jól érzem itt magam annak ellenére, hogy a követelmények magasabbak, mint amelyekhez hozzá voltam szokva. A második félévet, ígérem, szorgalmasabban tanulom végig. Ma már tudom, jól döntöttem, hogy erre a szakra jöttem. Az osztályom fényévekkel jobb az előzőnél.”
„Az első félév a Vízműben egész könnyűnek indult, de hamar rádöbbentem, hogy egyre nehezebb lesz, és az elvárások is nőnek. A nehézségek ellenére ugyanúgy tetszik az iskola, mint amikor átléptem a küszöbét… Remek közösségbe kerültem, a tanáraim is jó fejek, segítőkészek. Örülök, hogy a napjaim nagy részét itt tölthetem, mert a Vízmű nélkül nem lenne teljes az életem!”