Veszélyeztetett állatfajok

2016. január 19. kedd | Írta: Simon Tünde 10. E |

Angolórán környezetvédelemmel kapcsolatos témakörhöz érkeztünk. Az anyagrész kitér a veszélyeztetett állatfajokra. Mivel nagyon érdekel ez a terület, és tanár úr is erre biztatott bennünket, angol és magyar nyelven is utánanéztem a témának az interneten, és igen sok izgalmas, hasznos dolgot tudtam meg.

A vadon élő állatok védelmét Magyarországon egy 1996-os törvény szabályozza, miszerint: „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

Szükség is van erre a törvényre, hiszen hazánk területén is sok védett állatfaj él, mint pl.: a lapos tavi kagyló, az óriás keresztespók, a tarka szemeslepke, minden hüllő és kétéltű, a fenyőszajkó, a vetési varjú, a különböző denevérek, az ürge, a vakond és még nagyon hosszan sorolhatnám.

Természetesen védett állatfajokat világszerte találhatunk, nem csak hazánkban.

Az 1961-ben alapított World Wild Fund for Nature – Természetvédelmi Világalap (korábbi nevén World Wildlife Fund – Vadvédelmi Világalap) a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete körülbelül 4,7 millió taggal 96 országban. Ezen szervezet jelképe is egy kihalással fenyegetett állatfaj: a Kínában őshonos óriáspanda.

Ausztráliában a koala került a kihalás szélére, mert az állat millióit ölték meg gereznájuk miatt. A közvélemény nyomása arra késztette az ausztrál kormányt, hogy ezt az erszényest védett fajjá nyilvánítsa. Ma már a koalák az ország nagy részén ismét szép számban fordulnak elő.
A csak Madaszkár szigetén fellelhető, titokzatos indri a legnagyobb lemurféle. A főemlősöknek ez a családja jellemzően fán él. Hátsó lábának erős izomzata könnyedén lendíti előre a fák lombjai között.
Az Atlanti-óceán partvidékein történő túlhalászás következtében az emberek milliói által fogyasztott tőkehal is válságos helyzetben van.
A 10 leginkább veszélyeztetett állatfaj a földön: Galápagosi óriásteknős Kutatások szerint galápagosi óriásteknősök, vagy más néven elefántteknősök közül a képen látható George a faj utolsó példánya. Nem lehet tudni, pontosan mennyi idős, kora úgy 70 és 100 év között lehet. Ha George utódok nélkül pusztul el, valószínű, hogy ez a faj örökre kihal a Földön.
Kínai folyami delfin A tudósok 2006-ban azt hitték, hogy a képen látható kínai folyami delfin eltűnt otthonából, a Jangce folyóból. 2007 augusztusában azonban láttak egyet úszni a folyón. Így a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy mégis létezik néhány példánya. A kínai folyami delfinnek legalább 25 fiatal példányra lenne szüksége a túléléshez.
Vancouver-szigeti mormota A Vancouver-szigeti mormota Brit Columbiában, a Vancouver-sziget hegyvidéki területein él. Utolsó számlálásukkor, 1998-ban már csak 75 példányt találtak. Ekkor a kanadaiak elkezdték az állatokat fogságban szaporítani. A becslések szerint körülbelül 90 mormota él fogságban, ezen felül 30 vadon élő példányt tartanak nyilván. 2005-ben a Vancouver-szigeti mormota már 150 fogságban tartott példányt számlált.
Seychelles-szigeteki simaorrú-szabadfarkú denevér Ebből a nagyon ritka denevérfajból néhány példány él még Madagaszkár északi részén, a Seychelles-szigeteken lévő barlangokban. A veszélyeztetett állatok listáján szerepel, mióta kiderült, hogy a világon már csak 100 példánya él.
Jávai orrszarvú A jávai orrszarvúból ma összesen 60 példány él, ezért a veszélyeztetett fajok listájának 5. helyén található. Korábban Ázsiában sok helyen éltek, de mára csak Indonéziában és Vietnamban található pár egyed. Az 1930-as években kíméletlenül vadászták őket értékes szarvukért Malajzia, India, Burma és Szumátra szigetein.
Sörtés nyúl A sörtés nyulak a Himaláján, Nepál, Bengália és Assam hegyeiben élnek. Az erdőirtások, a mezőgazdaság és az emberek építkezéseinek hatására számuk vészesen lecsökkent.
Északi szőrösorrú vombat Az északi szőrösorrú vombat már csak Ausztrália nemzeti parkjaiban található meg. Az állatfaj számának lecsökkenése a fő táplálékuk eltűnése miatt következett be. Becslések szerint világszerte már csak 113 példány él.
Mindorói bivaly A mindorói bivalyból az 1900-as években még 10 000 példányt számoltak, de 1987-re ez a szám drasztikusan lecsökkent, 370-re. 2000-ben a bivaly felkerült a kihalófélben lévő állatok listájára. Eltűnésük fő oka a mezőgazdaság, a túlzott vadászat, valamint a háziállatok által terjesztett betegségek. Jelenlegi becslések szerint számuk kb. 30 és 200 közé tehető.
Ibériai hiúz Az ibériai hiúz korábban gyakori állat volt az Ibériai félszigeten, sőt Dél-Franciaországban is élt néhány példánya, de ma már csak Andalúziában látni párat közülük. A lassú kihalás fő oka természetes életterük megsemmisülése. Sok hiúz a nyulaknak készült csapdák áldozata lett vagy autók ütötték el. A spanyol kormány országos programot indított a csodálatos macskák megmentésére.
A vörös farkasok élőhelye Észak-Amerika, Florida és Texas. 1980-ban kb. 20 példányt tartottak számon, szerencsére ez a szám lassan növekszik. Ma már 207 vörös farkas él szabadon, a sikeres szaporító programnak köszönhetően.