A képeken iskolánk néhány osztálya látható matematikaórán. Türelmet, elmélyült és elszánt akaratot igényel minden ismeret megszerzése, a matematikához ezen felül időigényes gyakorlás is szükséges.

Büszkék vagyunk arra, hogy a 2005-ben bevezetett új kétszintű érettségin diákjaink már írásbeli dolgozatukkal leérettségiztek, soha senkinek nem kellett szóbeli vizsgát tennie.

Sokan emelt szinten is sikeresen szerepeltek. Tanáraink jó felkészítő munkájának köszönhetően az előző érettségiztető formában se volt jellemző a sikertelenség.

A magyar szellemi értékek világszerte ismertek és elismertek. Különösen így van ez elméleti és alkalmazott matematikusaink esetén. A XX. század szinte minden jelentős műszaki alkotásában tudósaink közreműködése közismert. Magyarok nélkül a tudomány és technika ma nem tartana itt. Elég csak a telefonozás, rádiózás, televíziózás, léghajózás és űrhajózás kifejlesztésére; az atombomba előállítására; a számítástechnika terén végzett úttörő tevékenységükre gondolnunk.

December 3-án Prof. Dr. Czeizel Endre a Jókai Színházban egy lenyűgöző előadás keretében mutatta be MATEMATIKUSOK • GÉNEK • REJTÉLYEK című új könyvét. A szerző a műben 15 kiemelkedő magyar matematikus-géniusz genetikai vizsgálatára, elemzésére vállalkozott.

Az igen terjedelmes könyvből természetesen csak rövid ízelítőt kaphattunk. A könyv nem matematikáról szól, (a prof. úr bevallotta, ahhoz nem is ért!) hanem egyénenként és statisztikusan követi a géniusszá válás útját, körülményeit. Megtudtuk, hogy a rengeteg egyéb tényező mellett a zsenit a gének szerencsés találkozása teszi kiemelkedővé.

Czeizel Endre genetikai úton bebizonyította, hogy hamis az a Bolyai Jánosról elterjedt nézet, miszerint a XIX. század egyik legnagyobb matematikusa utolsó éveiben elmebeteg lett volna.

Végül (nem feltétlenül pontosan) idézek egy nekem különösen tetsző nagy gondolatot az előadásból:

"Nem a nemzet teszi naggyá az egyént, a géniuszok teszik naggyá a nemzetet!"

A képeken Dr. Czeizel Endre dedikálja könyvét e cikk szerzőjének.