Közhelynek számít, amikor azt  mondjuk: jót tett a nyár, ennyi kellett, vagy ideje volt már feltöltődni.

De hogy is  megy ez?

Talán csak  annyi, hogy nem kell  időre felébredni,   elmélázhatunk egy-egy fagyizó teraszán vagy  felkereshetjük a rég  nem látott barátokat, és megszervezhetjük a várva – várt nyaralást.

Úgy érzem nekünk ez maradéktalanul sikerült.

Fiammal, Danival a Bükkben töltöttünk egy hetet. Ő  már 3 éves kora óta  nagy rajongója az erdei sétáknak, valamint az ősember-barlangoknak. Így az utóbbi évek kirándulásainak  fontos  része volt az istállóskői, illetve a Szeleta-barlang megtekintése.

Egyik túránk most is a Szeleta-barlanghoz vitt.. A bejárattól jobbra találjuk Herman Ottó domborművű arcképét és a hely néhány mondatos ismertetését.

Itt mindig felderülünk,  mert Dani kisebb korában meg volt győződve róla, hogy maga az ősember néz le ránk a falról. Őszintén szólva ez kicsit érthető is, de mint tudjuk a  hosszú hajú szakállas tudós a természettudományok kiváló ismerője volt a múlt század elején.

Nálunk egy barlanglátogatás minimum 2,5 órás, hiszen megfigyeljük a denevérek bújó helyeit, keresünk csontokat és kőeszközöket, legalábbis olyan dolgokat, amik ezekhez hasonlítanak.

Ha hiszitek, ha nem tavaly egy nagyon réginek látszó csigolyacsontot találtunk.

Még az is lehet, hogy ősemberé volt…

Mindent egybe vetve nekünk jól telt a nyár, remélem sokan így vannak ezzel.

Sikeres új tanévet kívánok!

 Olasz Zsuzsanna