Tavaly szeptemberben újra osztályfőnök lettem, most a változatosság kedvéért D-s osztályban. A több mint 30 diákból lassan új közösség formálódott. Közben mindenki tisztában volt vele, hogy az osztály összetétele - az év végi szakosodás következtében - meg fog változni a következő tanévre.

A második félév fontos kérdése volt, hogy a lehetséges szakok közül mit válasszanak. Osztályfőnöki órákon egy-egy tanári tájékoztató keretében megismerkedtek a tanulók a különböző szakok jellemzőivel. A döntés még így sem volt könnyű. Latolgatták az esélyeket, mit jelöljenek meg elsőként, milyen sorrendet alakítsanak ki. Volt, aki gyorsan döntött, volt, aki az utolsó percig gondolkodott.

Az évzárón szállt fel a fehér füst. A többség elképzelései teljesültek. Volt azonban akinél nem, pedig sokszor elhangzott a biztatás: tessék tanulni, jó jegyeket szerezni, annál biztosabban vesznek fel arra a szakra, amit szeretnél.

Az eredeti gárdából két diák került a közlekedésépítő osztályba, népesebb csapat (összesen kilenc tanuló) választotta viszont a vízügyi technikusi szakot.

Az idei tanévben már 10. D jelölésű osztályt 31 tanuló alkotja, közülük tízen jöttek más osztályokból. Még felismerhető a "demarkációs vonal” az ülésrend alapján, de érezhető: hamarosan összeszoknak a régiek és az újak.

Az osztályban többségben vannak a geológusok, a kisebbséget a földmérők alkotják. Ebben a tanévben mindenki heti 4 órában ismerkedik szakjának alapjaival, egyelőre tetszenek nekik a szakmai órák.

Sok sikert kívánok az új tanévben az osztálynak és az őket tanító kollégáknak.