A fenti cím a farsang időszakát jelenti. Ezzel kapcsolatban eszünkbe juthat pl. a maszk, a jelmez, a bál, a busójárás, a karnevál és a farsangi fánk. De főként a vidámság.

Most, hogy zajlik a félévzárás előtti hajrá, kikapcsolódásként összegeztem a farsanggal kapcsolatos ismereteket. Hátha jobb kedvre derülünk tőle.

A farsang kezdete minden évben január 6-ra tehető, vége azonban az adott év húsvétjához igazodik, ezért időtartama évenként változó. 2016-ban rövid ideig, csak február 10-ig tart.

Eredete a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza, a tavaszvárás ünnepeként értelmezhető.

A régi hiedelmek szerint a rövid téli napok idején gonosz szellemek kelnek életre. Ezeket vidámsággal, jelmezbe öltözéssel, felvonulással szerették volna távol tartani. Az ijesztő jelmezekkel akarták elűzni a hideget, illetve a rosszat.

Régen az egyházi és világi hatóságok egyaránt tiltották a farsangolást, hiszen rendbontással, lármázással, a szabályok kigúnyolásával és felrúgásával járt.

Magyarországon a középkorban terjedtek el a farsanggal kapcsolatos szokások, részben német, részben olasz hatásra.

A farsangkor megrendezett báloknak is kialakultak a hagyományai. A zenés-táncos mulatságok a párválasztás szempontjából is fontos szerepet töltöttek be.

A leglátványosabb farsangi felvonulás Magyarországon a mohácsi busójáráshoz kötődik. A busók fából faragott álarcot viselnek. Eredeti szokás szerint a busóálarcot csak felnőtt, nős férfiak ölthették fel.

A farsangi időszak utolsó három napjára tehető a mulatozás csúcspontja, ez egyfajta télbúcsúztatónak is tekinthető. Ilyenkor zajlanak a leghíresebb karneválok is.

A jelmezbe öltözés és a farsang inkább az általános iskolás korosztály körében jellemző. Időről időre iskolánkban is megrendezik a farsangot, az utóbbi alkalom két évvel ezelőtt volt. Az idén - ha értesüléseim nem csalnak - a  DÖK tervez valamit….