Több mint egy évvel ezelőtt írt mesét Futóbolond lett a feleségem címmel a férjem. Az írásban megfogalmazott, 2015. évre kitűzött céljaimat sikeresen teljesítettem, sőt még talán túl is szárnyaltam eredeti elképzeléseimet, így elégedett vagyok. Ebben az évben is hasonlóan elszánt vagyok a futás terén. Ráadásul még nagyobb öröm számomra, hogy úgy tűnik, sikerült a kislányommal is megszerettetni ezt a csodás sportot.

2016. február 28-án elvittem Lucát élete első futóversenyére, a Farsangi futóversenyre, amelyet Békéscsabán, az Árpád fürdő előtt rendeztek meg a helyi futónagykövetek. A legkisebbek 2-12 éves kategóriájában a táv 400 méter volt, amit mindegyik gyermek ügyesen lefutott. A nevezett apróságok között Lucus volt a legfiatalabb. Együtt futott az unokatestvérével, Bencével. Mindketten nagyon élvezték a versenyt, örültek az oklevélnek, éremnek, csokinak.

A gyerekszámok után volt még 1.1 km-es jelmezes futás, valamint 4.6, 15, 25.2 és 50.4 kilométeres távok is. Én a 25.2 km-es kategóriába neveztem be. Örültem, hiszen 3. helyezést értem el, és eddigi legjobb időmet futottam, de a legboldogabb akkor voltam, amikor hazaértem, és Luca azt mondta: máskor is menjünk futni! J

Kapcsolódó korábbi írásunk:

http://vizmu.net/index.php/cimlap/37-egyeb/1077-igy-lett-futobolond-a-felesegem.html