Még gyakran eltévesztjük a dátumot, és 16-ot írunk. Kezünk, agyunk azonban hamarosan rááll az új naptári év jelölésére. Az emberek többsége használ valamilyen személyes naptárt; a fiatalok elektronikust, de van, aki ragaszkodik a nyomtatotthoz. Mára már mindenki lecserélte a tavalyit: a falakon, dolgozóasztalokon már feltűnik a még nyomdaszagú új darab, de az okostelefonok is 2017-tel köszöntik gazdájukat.

Az időmúlás követésének igénye az emberiséggel egyidős. A napok, évszakok, évek ciklikus ismétlődése; a folyók áradásának, a holdkép változásának, az ár-apály jelenségének szabályossága alapot kínált a számításhoz.

A feladat összetettségét az is bizonyítja, hogy történelmünk során számtalan ismert és elfeledett naptár keletkezett, s a Földön ma is több tucat van használatban.
A naptárak többségének jellemzője, hogy valamilyen formában a nap, a hónap, az év múlását igyekszik mérni. Előbbi a Föld forgásból, utóbbi a Föld keringéséből származik, míg a hónapnak a Hold mozgásához van köze.

A ma legelterjedtebb rendszer - a Julianus naptár reformja útján létrejött - Gergely-naptár. Az előbbi Julius Caesar nevéhez fűződik, és majd' két évezreden át volt széles körben használatos. Látszólagosan apró pontatlansága azonban idővel zavaróan nagyra duzzadt. Ebben a rendszerben egy naptári év 365 nap és 6 óra volt. A negyednapot a négyévekénti szökőnap betoldása vette figyelembe. A valóságban azonban egy év pontosan 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc (szoláris év).

Az évi kb. 11 perc eltérés ezer év alatt mintegy 8 nap késést okoz a csillagászati kronométerünkhöz képest. Az emberek életében, a gazdálkodásban egyre növekvő időeltolódás zavarokat okozott, a naptárreform elkerülhetetlenné vált. Ez XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik, aki - hosszas előkészítés után - 1582-ben vezette be az új időszámítást. A változtatás lényege, hogy a szökőnapok variálásával közelítették a naptári év hosszát a szoláris év hosszához: a 100-zal osztható években esedékes szökőnapokat visszavonták, de a 400-zal osztható években esedékes szökőnapokat nem. (Ennek megfelelően 2000-ben volt szökőnap, 1900-ban viszont nem.)

Az új naptárt elsőként Európa katolikus országai alkalmazták, magyarországi elfogadására 1587-ben került sor. Érdekesség, hogy az ortodox-vallású szomszédainknál ez a változás a 20. századig váratott magára: Oroszország - 1918, Szerbia és Románia - 1919, Görögország - 1924.
A Gergely-naptár sem tökéletesen pontos, ugyanis 3320 év alatt keletkezik egy nap hiba. Ez azt jelenti, hogy 4782-ben ismét szükség lesz egy beavatkozásra. Csak el ne felejtsük!


Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Napt%C3%A1r

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gergely-napt%C3%A1r

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1582_februar_24_a_gergely_naptar_bevezetese/