Egyed Roland iskolánk 12. E osztályos tanulója, - leendő vízügyi technikus - idén is több kiállításon vett részt makett modelljeivel. Az egyik a 18. Országos Makett Kiállítás és Verseny, amit szeptemberben rendeztek meg Békéscsabán a KIT Makett Klub  gondozásában. Ez az ország egyik legjelentősebb, ha nem a legjelentősebb makett rendezvénye.

A nívós rendezvény és a modellek tömege az ország minden részéből Békéscsabára csalja a makettek rajongóit, hogy szavazataikkal eldöntsék melyik az ország legszebb és legügyesebben összerakott modellje. Ez egy jó lehetőség, hogy a fiatalok megismerkedjenek ezzel a már sportágnak számító "hobbival".

A kiállítás alatt, a látogatók szavazatai alapján díjazásra kerülnek a legjobbak. A rendezvény főszervezője Fekete László, KIT Makett Klub vezetője; a díjkiosztó ünnepség fővédnöke Vantara Gyula Békéscsaba város polgármestere volt. (Mindketten iskolánk egykori diákjai.)

Roland a Vasútmodell Kiállításon is bemutathatta munkáját, hobbiját. De erről inkább meséljen ő.

Évekkel ezelőtt kezdtem el kísérletezni egy sajátos hobbival: vasúti felszerelések (főleg mozdonyok) nagyméretarányú makettezésével. Minden makettem tized akkora, mint eredetije. Ez vasúti járművek esetében szokatlanul nagy, azonban így nagyon sok részletet lehet kidolgozni, és a kapott makettek látványosak lesznek. Az alapanyagot nagyrészt különféle kartonpapírok teszik ki. E mellett rengeteg drótot is felhasználok a csővezetékek, korlátok, kapaszkodók elkészítéséhez, de bedolgozok más anyagokat is. Bizonyos alkatrészeket korommal ötvözött viaszból öntök ki, más elemek gipsszel bevont hungarocellből készülnek, de használok mást is. Dolgoztam be már például esernyőnyelet is.

A makettekhez szükséges képeket, műszaki rajzokat az netről és könyvekből szedem össze, azonban ha lehetséges eredeti példányokat is megnézek, ha szükséges lemérem azokat. Számos múzeum, kiállítás található Magyarországon, ezek igen nagy segítséget jelentenek. Ilyen például az évente egyszer megrendezett mozdonybemutató Békéscsabán, a Közlekedési Múzeum és a Vasúttörténeti Park gyűjteménye Budapesten. Hasznosak a kis helyi gyűjtemények is például a kaszaperi, emellett sok jármű (főleg gőzmozdony) található egymagában kiállítva szerte az országban.

A makettek kiválasztásánál fontos szempont a gyártás helye. Előnyben részesítem a magyar gyártmányú járműveket. Ha egy típust hazánkban és külföldön is gyártottak, akkor mindenképpen egy honi példányt választok. Az üzemeltető azonban különösebben nem érdekel. Magyarországon rengetek mozdonyt, kocsit gyártottak exportra. Argentínától kezdve, Egyiptomon át egészen Bangladesig rengeteg vasúti jármű készült külföldi vasutak részére. Ezeket a magyar típusokkal egy szinten kezelem – akkor is, ha hazánkban ezek nem közlekedtek. A jelenlegi tíz makettem között azonban még nincs ilyen.

Az első komolyabb makettem egy 424-es sorozatú mozdony volt 2009-ben. Ezt a legendás típust 1924-ben fejlesztették ki és 1958-ig gyártották. 514 darab készült belőle, ami elég soknak mondható. A makett 424.312-es számú példányról készült. Ez egy kései, 1956-os lokomotív. Ezek a magas pályaszámú mozdonyok már hegesztett szerkocsival készültek, így munkát tudtam spórolni. A mintadarab két és fél hónapi makettezés eredménye volt.

Ezután egy M601-es sorozatú, kísérleti dízelmozdonyról készítettem makettet. Ezt a 2000 lóerős típust 1957-ben fejlesztették ki. Sorozatgyártása motorikus hibák miatt nem valósult meg. E két makett azonban több hibát is tartalmazott. A legnagyobb gond a gyenge merevítés volt. Ezután egy 394-es sorozatú kisvasúti mozdonyt készítettem. Ezt egy új merevítési módszerrel alkottam meg, melyet jelenleg is használok. A mozdony egyébként egy 1914-es konstrukció, évtizedeken át gyártották. Teljesítménye 90 lóerő.

Utána készítettem el a kedvenc makettemet, egy 601-es sorozatú mozdonyt. Ez a gőzös a szebb idők tanúja, akkor készült, amikor a MÁV - vele a magyar vasúthálózat és a magyar ipar - a csúcson volt. Ez volt a Magyarországon valaha sorozatban gyártott legnagyobb lokomotív, de elkészültekor Európában is csúcsgép volt. Az ún. Mallet-rendszerű jellemezte. A svájci mérnök neve egy hegyvidéki, csuklós szerkezetű gőzmozdonyt takar. 1914-ben fejlesztette ki a MÁV Gépgyár (a későbbi MÁVAG), a Zágráb-Fiume vasútvonalra, de szolgált más hegyi vasutakon is, például Erdélyben. Teher, személy és gyorsvonati szolgálatra egyaránt alkalmas volt. A MÁV 60, a Török Keleti Vasút 3 darabot vásárolt belőlük.

A Trianoni Békeszerződés után az addig MÁV részére legyártott 57 darab mozdonyból egy sem maradt az új határok közötti országban. Azonban Trianon után a MÁV kénytelen volt átvenni még 3 darab korábban megrendelt mozdonyt a MÁV Gépgyártól. Ezeket azonban hegyi pályák híján nem lehetett kihasználni. A második bécsi döntés után kaptak ezek szerepeket. Az utolsó példányt az '50-es években selejtezték. A típusból egy sem maradt meg az utókor számára, sem bel-, sem külföldön, ami megnehezítette a makett elkészítését. Néhány száraz adat: a mozdony 2900 lóerős, engedélyezett sebessége 60 km/h, tömege 163 tonna (szerkocsijával együtt). A makett hossza 226 cm, tömege a hozzá tartozó zártszelvény sínek nélkül kb. 4,5 kg. Ennek a mozdonynak az elkészítési menetét leírom.
A makett elkészülte előtt kb. 1 évvel kezdődött az anyaggyűjtés. Sikerült rátalálnom egy 1914-es újságcikkre, amely részletesen leírta az elsőnek legyártott mozdony szerkezetét, számos fényképpel illusztrálva. A fényképek adottak voltak. 2010. október 4-én kezdtem hozzá a maketthez. Az építési sorrend: kazán, elölről hátrafelé, mozdonysátor, a mozdony két csuklósan összekapcsolt fő kerete (alváza), kerekek, hengerek, rudazat, részletek, szerkocsi fentről lefelé. A makett 2010. november 7.-én lett kész.

Ezután 11-es sorozatú gőzöst, majd V46-os villanymozdonyt ("szöcskét") is készítettem. A makettjeimmel rendszeresen szerepelek a Békéscsabai Makett Kiállításon és Vasútmodell kiállításon. Távlati tervekben szerepel vasúti kocsik, sőt kisebb vasúti épületek készítése is.

Sok sikert a további munkáidhoz!

                                                    Tóth Krisztián