Temze-parti kaland
Többször megéltem: a legédesebb utazás az, ami nem a turista szezon tömegnyomorára esik, hanem őszre, tavaszra; amikor a munkatársak viszik helyettünk az ügyeket; amikor az osztálytársak irigykedve gondolnak ránk. Tudtam Kis Alexa 9. B osztályos tanuló ilyen irányú terveiről, hiszen az angliai utazáshoz idejében kérte az igazgatói engedélyt. Most sajnos én kerültem az irigykedők csoportjába. Az engedélyért cserében kialkudtam egy - utazás utáni - beszélgetést.
A napokban Alexa megkeresett, és válaszolt a kérdéseimre. Kiderült, hogy a mostani vizit apropóját egy nagy családi összejövetel adta, és azon a vízműs lány képviselte a család magyarországi ágát. A vendéglátó a nagybácsi volt, aki az évente megrendezésre kerülő hajós show-járól ismert Henley-on-Thames városkában lakik. Az Angliában töltött egy hét alatt a lányka sok nevezetes helyre is eljutott, így egyebek mellett „működés közben” láthatta az angol parlamentet, ahol az évszázados hagyományok alapján egy parókás tisztviselő ügyelt a rendre. Az oxfordi látogatás is nagy élmény volt, de a legtöbb időt mégis csak Londonban töltötték, ahol az utazáshoz napi jegyet vettek, amivel a városi közlekedés minden ágát kipróbálhatták. Nagyon tetszett a metró és a piros, emeletes buszok. Fentről kivételesen látványos volt a városnézés. Minden este élményekkel gazdagon tértek vissza bázisukra a Temze-parti Henley-be. Alexa sokat fotózott is, a képek közül néhányat megosztott velünk is.