A túrázás fogalmáról mindenki hallott, sőt szinte mindenki már túrázott valamilyen formában. Ilyenkor az állampolgár szabadidejének hasznos eltöltése érdekében kimegy a természetbe és saját tempójának, érdeklődésének megfelelően egy adott útvonalat bejár. Ezen séta közben lehetősége van megfigyelni a természet apró szépségeit, a fákat, a madarakat, vagy épp a virágokat. De mi van akkor, ha valaki a lába alatt lévő köveket nézi? Létezik ilyen? A válasz: igen. A „műfaj” neve pedig a geotúra.

A geotúra új keletű fogalom: olyan kirándulást jelent, amely során a túra vezetője (aki többnyire földtudományokban jártas szakember) az érdeklődőket végigkalauzolja egy olyan területen, amely földtudományi értékekben gazdag. Ebből következik, hogy a geo-túravezető nem a szép virágokra és a madarakra hívja fel a figyelmet (na persze ez sem tilos!), hanem azokra a hideg és élettelennek látszó kövekre, amelyek csak látszólag élettelenek. Aki ért a kövek nyelvén, annak igen is azok „megnyílnak” és évmilliók, évmilliárdok történéseiről mesélnek. Nem véletlen mondja az ősi latin közmondás, hogy „saxa loquuntur”, azaz a „kövek beszélnek”. A kőzet színe, szerkezet, szövete, ősmaradványai nyitott könyvként mesélnek a Föld történetének sokszor homályba vesző eseményeiről.

A geotúra helyszíne bárhol lehet elvileg, ahol vannak földtudományi értékek. A földtudományi érték szó összetett jelentéssel bír, s magában foglalja egy terület földtani, felszínalaktani, víztani/vízföldtani és talajtani értékeit is. Természetesen egy hegyvidéki terület jóval több szakmai látnivalót kínál, de nehogy azt higgyük, hogy egy alföldi terület (akár Békéscsaba környéke) nem rejt földtudományi, szakmai érdekességeket. Erre nagyon jó példa a minden év októberében megrendezendő Geotóp Napok, amely keretében Békéscsaba körül is geotúrát lehet tenni.

Jómagam 2009-ben elvégeztem a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett geo-túravezető tanfolyamot, ill. az elmúlt 6-7 évben már közel félszáz geotúrát vezettem középiskolásoknak, egyetemistáknak, baráti társaságoknak vagy céges csoportoknak. A tapasztalat az, hogy egy geológia iránt közömbös ember is megtalálja a számításait egy ilyen túra során. Soha nem látott mennyiségű kérdést kap ilyenkor az ember az elmúlt évmilliók történéseivel kapcsolatban, legyen az általános iskolás, középidős jogban dolgozó ember vagy egy nyugdíjas vegyészmérnök.

Magyarország területe rendkívül változatos földtani értelemben, számtalan képződmény megtalálható itt, méghozzá bonyolult kifejlődésben. Sajnos ezt a legtöbb ember nem tudja, és ezt úgy próbálja orvosolni, hogy idegen országok és területek felé vonzódik. Ezzel nincs is gond, de nem szabad elfelejtenünk hazánkat sem: volt nekünk a földtörténetben trópusi tengerünk, dühöngő vulkánunk, meleg vizet okádó gejzírünk is. Noha ezek ma már nem aktívak, de működésük nyomai számtalan helyen megtalálhatjuk hazánk területén.

Kevesen tudják például, hogy a Mátra kúpjai olyan vulkáni működés során keletkeztek, amelyet ma a dél-amerikai Andokban érhetünk tetten. A Pilis mészkőből álló sasbércei 200 millió évvel ezelőtt olyan trópusi tengerekben keletkeztek, amelyek ma a Bahama-szigetek környékén lelhető fel. Tihanyban, a Mátrában vagy a Zempléni-hegységben olyan gejzírkúpok működtek, amelyek ma Izlandon, Új-Zélandon vagy az USA-ban találhatók meg.

Útravalóként pedig mindenkinek javasolom, hogy előbb ismerje meg szűkebb pátriájának értékeit és csak utána tágítsa ki tudatát és földrajzi terét más országok, vagy akár kontinensek felé. Kalandra fel!