Na, jól levizsgáztunk!.......

Akarom mondani: igen jó eredménnyel vizsgázott az osztályom, a 14. B a magasépítő technikus szakmai vizsgán. A jelenlegi modul rendszerű szakmai vizsga különböző vizsgarészei (írásbelik, gyakorlati vizsgák) már egy hónapja tartanak, elég sok izgalmat okozva a vizsgázóknak (és vizsgáztatóknak). A számonkérés befejezéseként június 17-én került sor a szóbeli vizsgákra. Talán ez a legizgalmasabb szakasz, hiszen itt a legközvetlenebb a kapcsolat a vizsgázó és a vizsgabizottság között, és ennek a napnak a végén derül fény az elért eredményre is. Nos, az osztályomnál az eredményekre igazán nem lehet panasz, mindenki sikeres vizsgát tett: 24 vizsgázó közül tizennyolcan jeles, és hatan jó eredménnyel zárták a vizsgát, és kaptak magasépítő technikusi bizonyítványt. Erre mondja a (volt) osztályfőnök: soha rosszabbat!

   Tavasszal számos újítással szembesülhettek a geológia teremben megforduló diákok. A legfontosabb változás a terem hátsó traktusát érinti, ahová a kolléganőm, Ujhelyi Judit által beszerzett műszerek, a piknométer és a viszkoziméter kerültek. Az új, és igencsak értékes műszerek védelme érdekében a diákoknak oda már tilos ülniük, és nagy figyelemmel kell hátul közlekedniük. Jövőre ezek a gépek már a tananyag szerves részét fogják képezni, s reméljük, hogy a diákok is szívesen ismerkednek meg velük, és később hasznosítani tudják azt az előnyt, amit ezeknek a műszereknek az ismerete jelent majd számukra.

 Ezekkel a szavakkal köszöntötte Török Árpád igazgató úr az elmúlt 2012/13-as tanév legjobbjait. Sokan a tanulmányi eredményükért, mások a sportteljesítményükért kaptak jutalmat.

Június 15-én, szombaton gyönyörű idő volt. A napsütésben a Vízmű udvarán tanulók sokasága sorakozott fel, várva a tanév befejezését.
A vakációt köszöntő vers után az igazgató úr a beszédében emlékeztetett arra, hogy a tanévzárón nemcsak ünnepélyesen pontot teszünk egy időszak végére, hanem egyben számvetést is készítünk. Megünnepeljük mindazt, amit meg tudtunk valósítani az elmúlt tíz hónap során.

Tizenkettedik évfolyamos tanulóink túl vannak az érettségi vizsga írásbeli részén, hétfőn elkezdődnek a szóbelik. Sokan gondolják úgy, hogy ez a rész már nem olyan nehéz, mivel szóban, élő beszédben könnyebb javítani, a kérdező tanár hajlamosabb lehet elsiklani az apróbb hibák felett, ugyanő – ha úgy akarja - rávezető, segítő kérdéseket tehet fel…

… tekintettünk Békéscsaba főterének átépítésére, amikor a Szent István téren folyó munkákat - a legnagyobb rumli idején - szakmai gyakorlati óra keretében meglátogattuk. Így az iskolapadban megtanult szakmai ismereteinket - gyakorlati óra keretében - a megyeszékhelyen folyó belvárosi rehabilitációs munkák megtekintése egészítette ki.

Úgy találtuk, hogy a már részben elkészült Andrássy út a megújult szökőkút együttesével üde színfoltja lesz városunknak. Gondolatainkban már megfordult a merész ötlet, hogy évek múlva talán a mi irányításunkkal, vagy a mi terveink alapján készülhet el egy hasonló belváros átépítése.

…leírok egy kedves történetet. A napokban éppen órára indultam, amikor vendégem érkezett. Egykori tanítványom keresett fel, akiről már régóta  nem hallottam. Azt mondta, hogy „dicsekedni" jött, és boldogan húzta elő táskájából a frissen megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványát. Bevallom, nagyon meglepődtem, hiszen diákként eléggé hanyagolta a német tanulását.

   Az Országos Kompetenciamérés Magyarország országos szintű közoktatási mérése, amelyet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 99. §-a rendelt el. A mérést minden tanévben május utolsó szerdáján bonyolítják le Magyarország összes általános és középiskolájában a 6., 8. és 10. évfolyamokon. A felmért évfolyamok minden tanulója részt vesz benne. A felmért műveltségi területek a szövegértés és a matematikai eszköztudás, mindkét terület 2-2 óra (összesen 4 x 45 perc) időtartammal.

 A címbéli mondat május 16-án hagyta el számat, amikor a Moszkva folyó gyaloghídján egyenpólós lányokat láttam.

- Honnan tudod? - kérdezte Laci barátom, akivel együtt érkeztünk egy rendezvényre.

- Nézd a pólójukat, magyar szöveg van rajta - válaszoltam, és döntöttem: ennek utánanézek.

   2013. május 10-ét sok vízműs diák izgatottan várta, ugyanis iskolánk tanulói meghívást kaptak a budapesti Erkel Színházba, hogy megnézzék, meghallgassák Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját.
   Reggel háromnegyed 7-kor gyülekeztünk a vasútállomáson. Mindenki próbált az alkalomhoz illően, elegánsan, csinosan felöltözni. A vonat 7 óra 10 perckor indult el a Keleti pályaudvar felé. A kísérőinkkel együtt - Rácz Ildikó, Bogdánné Gondi Melinda és Bereczki Katalin tanárnők - 63-an indultunk útnak. Az utazás hosszú volt, így mindenki örült, mikor megérkeztünk. Egy rövid, 15 perces séta után el is értük a színházat, ahol már vártak, majd mikor beértünk, a helyünkre kísértek minket. Mindnyájan első emeleti páholyban ültünk, ahonnan jól láthattuk a színpadot.

Egy régi, 1994-es francia film címét kölcsönöztem: Leon (Jean Reno) egy profi bérgyilkos, akinek nincs otthona, nem ragaszkodik senkihez és semmihez. Ettől válik profivá.

Ősszel az Egészségmegőrző napon az osztályom 3. lett plakátkészítésben. Így adták át a jutalmukat : „Ezt a virágot nyertük tanárnőnek!”. Levelei rozsdásak, kókadtak voltak, csak a csomagolásában volt némi csillogás. Évek óta próbálok virágokat beleszelídíteni a párátlan, fénytelen, poros iskolai klímába. Minden odafigyelésünk ellenére megnyúltak, belesápadtak a hétköznapjainkba. Milyen jövő várhat itt erre a növénykére? De ahogy minden és mindenki kap tőlem legalább egy esélyt, ő is maradhatott.