A téli szünet előtti utolsó nap az iskolában. Mennyi is? Mindössze három nap van hátra karácsonyig. Szinte érezhető, hogy már mindenki lélekben valahol máshol jár. A létszám sem az igazi, sokan hiányoznak ma ilyen-olyan indokkal.

A rövidített órák alatt karácsonyi zene és filmek hangjai szűrődnek ki a folyosóra. Nagyon jó érzés ránézni az aulában álló karácsonyfára, mert apró égőivel, fehérlő üdvözlő kártyáival igazi fényt hoz ebbe a szürke félhomályba, ami már napok óta körülvesz bennünket. Bevallom, kedvenc időtöltéseim közé tartozik a jókívánságokat böngészni, de sokan így vannak ezzel tanárok, diákok egyaránt.

A karácsony jegyében telt december 20-án, csütörtökön a nagyszünet a Vízműben. 

Rácz Ildikó tanárnő és lelkes tanítványai hagyományteremtő céllal kezdték el a próbákat már hetekkel ezelőtt a mai zenés karácsonyi műsorra.

A 9. és 10. osztályosokból álló kórus kezdte az előadást: ismert karácsonyi dalokat énekeltek.

Ezután hangszeres produkciók következtek. Rafael Péter 9. B és Farkas Demeter 10. E osztályos tanulók citerájukon előadott dalaikkal csempésztek ünnepi hangulatot az aulába és a vízműs szívekbe.

A karácsonyra, a téli vakációra készülődve a vízműsök és tanáraik több, a közelgő ünnepnek szentelt eseményt szerveztek; több írás is az ünnep jegyében fogant. A következőkben ezeket adjuk közre.

A szünet előtti utolsó órán a karácsonyról beszélgettünk. A 9. E-sek szaloncukrot majszolva mondták el gondolataikat az ünnepről. Mindegyikük számára az a legnagyobb öröm, hogy ilyenkor együtt van a család, meglátogatják egymást a ritkán találkozó rokonok, ismerősök.

Próbálom felidézni magamban az ünnepet. De nem megy; elolvadt az első hó, minden szürke, munka van, hétköznap. Az osztálytermemet már feldíszítettük, és időnként az aula fenyőfájának illata is emlékeztet rá, hogy ideje van a készülődésnek. A saját kezűleg készített és megvásárolt ajándékok is várják a csomagolópapír-díszköntöst. Csak belül nem mozdul még semmi.

A sors úgy hozta, hogy újból volt iskolámba, a Vízműbe kerültem. Most azonban nem diákként, hanem tanárként. Az első munkanapomon végigjártam a régi szép épületet. Kerestem a múltat. A földszinten, volt elsős tantermem helyén gazdasági iroda, a ruhatár helyén tanári szoba van.

Újabb színvonalas karácsonyi műsort élvezhettünk kollégiumunkban, melynek szereplői igazán kitettek magukért. Már a műsor előtt is egy gyönyörűen feldíszítetett karácsonyfa hozta „karácsonyi lázba” a kolisokat.

 A műsorvezetői szerepet Erdősi Bernadett és Mazán Ádám töltötte be. Elsőként Virág Enikőt konferálták fel, aki Ady Endre: Kis karácsonyi ének című versével lépett fel.

Igen, így, ebben a sorrendben. Mert Csarnai Attila (12. Df) előbb volt dobos mint földmérő. Már nyolc évesen kiválasztotta magának ezt a hangszert, hisz a zenében mindig az ütem, a tempó volt számára a legfontosabb. A Bartók Béla Zeneiskolában tanult zenélni, az ütőhangszeres vizsgákat és az alapvizsgát kiváló eredménnyel tette le. 2007 óta a Zeneiskola fúvószenekarának tagjaként már sok szabadtéri rendezvényen, karácsonyi koncerten, zenei táborozáson vett részt.

Péntekeken tartotta a Vízmű a „Ki a legÖKOsabb?” elnevezésű környezetvédelmi vetélkedő záró felvonásait. A rendezők kissé izgultak, hogy - a korán téliesre fordult időjárást leküzdve - a régió minden szegletéből jelentkező versenyzők el tudnak-e jutni Békéscsabára. Bár voltak hiányzók, - a játékosok többsége szerencsésen megérkezett, és izgalmas mérkőzésen bizonyította „ÖKOsságát”.

Már középiskolásnak lenni sem könnyű. Szerencsésnek mondhatja magát, akinek volt egy tartalmas, jó gyerekkora, de a középiskola már olyan időszak, ahol igen komoly dolgokon kellene elgondolkodniuk a fiataloknak. Kellene, mert persze nincsenek illúzióim, legalább két okból nem jár a jövőn a középiskolás ész.

 November 29-én a Vízműben minden az egészség és az egészséges életmód körül forgott. Már kora reggel gyönyörködhettünk azokban az ötletes és sokféle technikával elkészített egészséges életmódot hirdető plakátokban, amelyeket a 9. és 10. osztályos tanulók készítettek.
   A szünetekben az érdeklődők az egészséges táplálkozással, dohányzással, drogokkal, kapcsolatos teszteket tölthettek ki az aulában. Aki minden kérdésre jól felelt, müzli szeletet vagy almát kapott. A bátrabbak a műsorvezető, Váczi Vivien kérdéseire a mikrofonba mondták a jó megoldásokat. 

December 8-án újra kitárta kapuit a Vízmű az érdeklődők előtt. És érdeklődők ismét szép számban voltak, amit a szervezők örömmel nyugtáztak. A nyílt napok látogatóinak összlétszámában beállt emelkedés alapján érezhető az iskola képzései iránt megnyilvánuló figyelem megnövekedése.

A vendéglátói szerepkörben már rutinos vízműs diákok ismét jó házigazdának bizonyultak. Gyakorlottan kalauzolták végig a sok látnivalón a pályaválasztókat és szüleiket.