Június 15-én, szombaton gyönyörű idő volt. A napsütésben a Vízmű udvarán tanulók sokasága sorakozott fel, várva a tanév befejezését.
A vakációt köszöntő vers után az igazgató úr a beszédében emlékeztetett arra, hogy a tanévzárón nemcsak ünnepélyesen pontot teszünk egy időszak végére, hanem egyben számvetést is készítünk. Megünnepeljük mindazt, amit meg tudtunk valósítani az elmúlt tíz hónap során.

Tizenkettedik évfolyamos tanulóink túl vannak az érettségi vizsga írásbeli részén, hétfőn elkezdődnek a szóbelik. Sokan gondolják úgy, hogy ez a rész már nem olyan nehéz, mivel szóban, élő beszédben könnyebb javítani, a kérdező tanár hajlamosabb lehet elsiklani az apróbb hibák felett, ugyanő – ha úgy akarja - rávezető, segítő kérdéseket tehet fel…

… tekintettünk Békéscsaba főterének átépítésére, amikor a Szent István téren folyó munkákat - a legnagyobb rumli idején - szakmai gyakorlati óra keretében meglátogattuk. Így az iskolapadban megtanult szakmai ismereteinket - gyakorlati óra keretében - a megyeszékhelyen folyó belvárosi rehabilitációs munkák megtekintése egészítette ki.

Úgy találtuk, hogy a már részben elkészült Andrássy út a megújult szökőkút együttesével üde színfoltja lesz városunknak. Gondolatainkban már megfordult a merész ötlet, hogy évek múlva talán a mi irányításunkkal, vagy a mi terveink alapján készülhet el egy hasonló belváros átépítése.

…leírok egy kedves történetet. A napokban éppen órára indultam, amikor vendégem érkezett. Egykori tanítványom keresett fel, akiről már régóta  nem hallottam. Azt mondta, hogy „dicsekedni" jött, és boldogan húzta elő táskájából a frissen megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványát. Bevallom, nagyon meglepődtem, hiszen diákként eléggé hanyagolta a német tanulását.

   Az Országos Kompetenciamérés Magyarország országos szintű közoktatási mérése, amelyet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 99. §-a rendelt el. A mérést minden tanévben május utolsó szerdáján bonyolítják le Magyarország összes általános és középiskolájában a 6., 8. és 10. évfolyamokon. A felmért évfolyamok minden tanulója részt vesz benne. A felmért műveltségi területek a szövegértés és a matematikai eszköztudás, mindkét terület 2-2 óra (összesen 4 x 45 perc) időtartammal.

 A címbéli mondat május 16-án hagyta el számat, amikor a Moszkva folyó gyaloghídján egyenpólós lányokat láttam.

- Honnan tudod? - kérdezte Laci barátom, akivel együtt érkeztünk egy rendezvényre.

- Nézd a pólójukat, magyar szöveg van rajta - válaszoltam, és döntöttem: ennek utánanézek.

   2013. május 10-ét sok vízműs diák izgatottan várta, ugyanis iskolánk tanulói meghívást kaptak a budapesti Erkel Színházba, hogy megnézzék, meghallgassák Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját.
   Reggel háromnegyed 7-kor gyülekeztünk a vasútállomáson. Mindenki próbált az alkalomhoz illően, elegánsan, csinosan felöltözni. A vonat 7 óra 10 perckor indult el a Keleti pályaudvar felé. A kísérőinkkel együtt - Rácz Ildikó, Bogdánné Gondi Melinda és Bereczki Katalin tanárnők - 63-an indultunk útnak. Az utazás hosszú volt, így mindenki örült, mikor megérkeztünk. Egy rövid, 15 perces séta után el is értük a színházat, ahol már vártak, majd mikor beértünk, a helyünkre kísértek minket. Mindnyájan első emeleti páholyban ültünk, ahonnan jól láthattuk a színpadot.

Egy régi, 1994-es francia film címét kölcsönöztem: Leon (Jean Reno) egy profi bérgyilkos, akinek nincs otthona, nem ragaszkodik senkihez és semmihez. Ettől válik profivá.

Ősszel az Egészségmegőrző napon az osztályom 3. lett plakátkészítésben. Így adták át a jutalmukat : „Ezt a virágot nyertük tanárnőnek!”. Levelei rozsdásak, kókadtak voltak, csak a csomagolásában volt némi csillogás. Évek óta próbálok virágokat beleszelídíteni a párátlan, fénytelen, poros iskolai klímába. Minden odafigyelésünk ellenére megnyúltak, belesápadtak a hétköznapjainkba. Milyen jövő várhat itt erre a növénykére? De ahogy minden és mindenki kap tőlem legalább egy esélyt, ő is maradhatott.

A fiam mesélt nekem egyszer a google street view szolgáltatásról. Azt mondta, ha valahova utazik, biztos, ami biztos, az utazás előtt mindig tesz egy virtuális sétát a környéken.
Néhány nappal ezelőtt ez a szolgáltatás aktívvá vált Magyarországon is, így a kíváncsiságtól vezérelve, tettem egy virtuális sétát Békéscsabán. Néhány fontos helyet felkerestem, 10 méterről 10 méterre pásztáztam Békéscsaba utcáit. Megnéztem a házunkat, édesanyám házát és a Vízműt: abban a reményben „utaztam”, hogy látok valami érdekeset.

   A ballagást ünnepi ebéd követte, családi körben. Jó volt a figyelem középpontjában lenni, de egy idő után kezdett már a dolog terhes lenni. Ünneprontás lett volna bármit is arról mondani, ami egyre erősebben foglalkoztatta. Nem is szólt egy szót sem, csak mosolygott, amikor dicsérték, vázolták fényes jövőjét. Hagyta, hogy bort töltsenek neki, de a második pohár már érintetlen maradt.
   Aztán végül mindenki hazament, érezte, hogy dolga van; de hagyta, hogy kitisztuljon a feje. Este aztán elővette a magyar füzetét, lapozgatta. Ezt fogom tudni, ezt még átnézem, ez úgyse lesz. Vagy mégis? Hátha. Kereste a témát a könyvben is, de a kérdést végül elnapolta. A matek is izgatta, elővette, de a zsúfolt nap után fáradt volt, lepihent.

Éppen 10 éve indítottuk útjára "A Vízmű legjobb osztálya" nevű versenyt. Célunk az volt, hogy az osztályok munkájának sokoldalú értékelése alapján megtaláljuk azokat a tanulóközösségeket, amelyek méltóak a cím és a hozzátartozó díjak elnyerésére. A különböző kategóriákban nyújtott teljesítmények összegzése után alakul ki a végső sorrend. Félévkor is készül egy tájékoztató jellegű eredménylista, de a verseny nyerteseit a tanév végén hirdetjük ki.